Eszmecsere a szellemi újjáépítésért

A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) és a Praesens művészeti folyóirat védnökségével tavaly ősszel megalakult a Nemzeti Művészeti Szalon, amelynek ülésein elhangzott előadások és hozzászólások a közelmúltban jelentek meg nyomtatásban Eszmecsere címmel.

Varga Klára
2009. 10. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A két házigazda – Molnár Mária (Praesens folyóirat) és Balog Zoltán (PMA) – célja az volt, hogy eszmecserét kezdeményezzenek a magyar tudósok, politikusok, alkotóművészek és a magyar kultúra további jelesei között, mivel úgy látják, hogy a magyar kultúra és a nemzet életében bekövetkezett válság gyógyításához együtt gondolkodásra van szükség. Az előadások és hozzászólások anyagát abban a reményben adták közre, hogy így újabb és újabb körben párbeszéd kezdődik a magyar kultúráról, a kultúrpolitikáról, oktatás és kultúra összefüggéséről, aktuális teendőkről és tapasztalatokról.
Balog Zoltán bevezető előadásában a kultúra és a politika összefüggéseit taglalta a közös feladatok és a társadalomra gyakorolt hatások tekintetében, és arról is szólt, hogy akadnak a magyar társadalomban olyan rétegek, amelyek kimaradtak a kultúra és a közös történelem tudatosításának áramából, pedig őket is meg kellene valahogy szólítaniuk a kultúra képviselőinek. Navracsics Tibor azt foglalta össze, miképpen hathat egymásra kultúra és történelem, identitás, nemzeti karakter, minőség és európaiság, s e szempontokon keresztül hogyan mutatkoznak meg a magyar társadalomban a válságtünetek. Molnár Mária a Varázshegyről… című előadásában hangsúlyozta, hogy nemzeti identitásunk, jövőnk, kultúránk közös ügy, amelyben minden mikro- és makroközösségnek, szervezetnek megvan a sajátos szerepe, feladata. Halász János, a parlament kulturális bizottságának alelnöke állami fenntartást igénylő kulturális intézményeink és a sajátosan következetlenül szabott normatívák bemutatásával ábrázolja az államot mint a kultúra gondviselőjét, s a jelenlegi kultúrpolitika hibáit is. Keserű Katalin gyönyörű és pontos kultúradefinícióval indítja mondandóját a Nemzeti Művészeti Szalon harmadik találkozóján: „…a kultúra az ember (és a közösség) önmaga fölé emelkedésének képessége.” Szőcs Géza éppen ezt a fajta felemelkedést teszi meg kulturális programnak, amikor azt mondja, meg kell találnunk egy belső közös kezdőpontot, ahol már nem egymás ellen működtetjük energiáinkat, hanem képesek vagyunk együtt építeni. Képesek vagyunk meglátni a világfolyamatokat, és ebben meghatározni a magyar ember helyét, dolgát. Szőcs Géza szerint azt kell elérni, hogy mi, magyarok Európa legműveltebb népe legyünk. Pokorni Zoltán Oktatás és kultúra című előadásában az oktatás, az iskola és a pedagógusok szerepét hangsúlyozta a közösségek kialakulása, működése kapcsán. Rubovszky Rita arra a kérdésre kereste a választ, hogy a mai magyar társadalomban miként tűzhetünk ki közös, értelmes célokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.