Felmentették a kincskeresőt

Az összes vádpont alól felmentette csütörtökön a bíróság a móri ügy egyik nyomravezetőjét. Szebenyi István ellen azután indított eljárást a rendőrség, hogy jelezte igényét a példátlan bűncselekmény nyomozásakor kitűzött díjra. A férfi eddig csak szóbeli elismerést kapott a hatóságtól, de az összegért indított másik perben első fokon igazat adott neki a bíróság.

Felmentette a vádak alól a napokban a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Szebenyi István kincskeresőt, aki három évvel ezelőtt megtalálta egy Tatabánya melletti erdőben azokat a fegyvereket, amelyeket a nyolc áldozatot követelő 2002-es móri bankrablásnál, illetve a postai kézbesítőket ért sorozatos támadásoknál használtak. Az ítélet jogerős. Szebenyi ellen a rendőrség kezdeményezett eljárást először lőszerrel és lőfegyverrel, majd robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A férfi és társasága – az interneten megtalálható honlapjuk tanúsága szerint – hadtörténeti kutatásokkal, világháborús fegyverek, eszközök keresésével, elfeledett katonasírok gondozásával foglalkozik a Vértesben és környékén. Egyik barátja talált egy tüzérségi gránátot, amelynek szétszerelése közben megsérült a kezén. Az eset Szebenyi lakásán történt. A kutatások közben talált – hatástalanított – fegyvereket Szebenyi István otthon őrzi, ezt lehetővé teszi a jogszabály. A baleset után rendőrségi szemlét tartottak nála a nyomozók, s lefotózták a tárgyakat. Néhány nap múlva azonban házkutatásra érkeztek hozzá, s gyűjteményének javát elvitték, de lefoglalási jegyzőkönyvet nem adtak a rendőrök. A tárgyak között volt egy kifúrt, hatástalanított világháborús kézigránát is. A fegyverszakértő és vegyész kollégája szétvágta a gránát testét, és laboratóriumi módszerrel elemi mennyiségű lőport mostak ki belőle. A rendőrség elégségesnek ítélte meg a bizonyítékot, és robbanóanyaggal visszaéléssel gyanúsította meg Szebenyit. Ő panaszt tett az ügyészségen, de az elutasította észrevételeit. A kincskereső lapunknak elmondta, hogy az ügyészségi határozatot az ügyben eljárást indító rendőrtiszt felesége írta alá. Szebenyi hozzátette: a kézigránátot az egyik internetes aukciós portálon vásárolta, erről igazolása is van. Eladója hatástalanította a fegyvert, és úgy kínálta megvételre. A vádhatóság ugyanakkor arra a jogszabályra hivatkozott, amelynek értelmében hivatalosan is hatástalanítani kell a hasonló fegyvereket egy erre szakosodott szakműhelyben. Igen ám, de ilyen szakműhely nem létezik Magyarországon, s ezt az ügyész is elismerte perbeszédében – mondta Szebenyi István.
A kincskereső felhívta a figyelmet, hogy a sajtóban számos esetben megjelentek olyan hírek, hogy fegyverarzenált találtak a rendőrök, és eljárást indítottak a birtoklóik ellen. Arról azonban már nem szólnak a híradások, hogy legtöbbször a Szebenyihez hasonló gyűjtők muzeális leleteire csapnak le a nyomozók. A rendőrségi eljáráskor tőle lefoglalt fegyverek zömét korábban kiállítási darabként a tatabányai tiszti klubban tekinthették meg az érdeklődők. A laktanya parancsnoksága időközben jelezte, hogy ők is szerveznének egy hasonló tárlatot, ha Szebenyi visszakapja az ódon fegyvereket.
A móri ügy nyomravezetője hangsúlyozta, hogy nem híve a hazai fegyvertartási törvény liberalizálásának, de szerinte a gyűjteményekre vonatkozó jogszabályokon változtatni kellene, mert a jelenlegi gyakorlat rengeteg felesleges munkát ad a rendőrségnek is. Hasonlóan aggályosnak nevezte az említett esetekben elkobzott, gyakran milliós értékű műtárgynak tekinthető fegyverek sorsát, amelyekről a hatóság legtöbb esetben szűkszavúan csak annyit közöl, hogy azok beolvasztásra kerülnek. Az említett ítélet – amely minden vádpontban felmentette a kincskeresőt – rendelkezik arról is, hogy a lefoglalt tárgyakat vissza kell adni, de hiába érdeklődött róluk, a bíróság még nem szolgált információval.
Szebenyi István első fokon megnyerte azt a pert is, amelyet a móri bankrablás és a postásokat ért támadások nyomravezetőjének ajánlott díjért indított. Ismert, a tízmillió forintot sietősen kifizették annak a védett tanúnak, aki személyleírásával elvezette a nyomozókat Nagy Lászlóhoz, a bűncselekmények elkövetőjéhez. Szebenyi álláspontja szerint a pénz fele őt illeti, mert a tanú csak azután jelentkezett a rendőrségen, hogy a sajtóból megtudta: a kincskereső megtalálta a fegyvereket. A hatóság álláspontja az, hogy Szebenyi csak közvetett bizonyítékokkal szolgált, ám az első fokú ítélet nem ezt támasztja alá. A férfi a közeljövőben várhatóan pert indít a rendőrség ellen azért a rekordösszegű, huszonötmillió forintos nyomravezetői díjért is, amelyet a móri ügyben hamisan tanúskodó Kiglics Attila kapott. Kiglics vallomása alapján vádolták meg a mészárlással Kaiser Edét, majd Hajdú Lászlót, holott semmi közük nem volt a bűncselekményhez. Kaiser perújításában novemberben hoz ítéletet a Fővárosi Bíróság. A korábban – ártatlanul – tényleges életfogytiglannal sújtott férfi kártérítési igényét a majdani végzéshez igazítja.