Lobbi miatt áldozzák fel a nyeszt?

Egyelőre talányos, miért akarja az átmeneti kormány teljes egészében megszüntetni a nyugdíjasévekre némi biztonságot adó nyugdíj-előtakarékossági számlákat. Egyes vélekedések szerint megeshet, hogy a nyugdíjpénztárak lobbija áll a háttérben.

Heves szakmai ellenállást váltott ki az átmeneti kormány egyik legújabb törvénytervezete. A részletes vitára váró salátajogszabály többek között kimondja: nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) csak 2011-ig lehet nyitni, s az ehhez a megtakarítási formához kapcsolódó adókedvezmény 2014-től megszűnik. Az ügy pikantériája, hogy ezt a lehetőséget alig három éve, 2006-ban vezették be. A nyesz létrehozását akkor a jogalkotók azzal indokolták, hogy az előtakarékossági számlákkal a polgárokat további öngondoskodásra, ezen belül a nyugdíjcélú megtakarítás felhalmozására szeretnék ösztönözni. Ehhez képest most az átmeneti kabinet megszüntetné a nyeszt. A tervet többen ellenzik, például a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is.
A nyesz fontosságát jól jelzi, hogy eddig hatvanezren nyitottak nyugdíj-előtakarékossági számlát, s ezeken nagyjából százmilliárd forintot helyeztek el. Éppen ezért talány, miért akarja a nyugdíjrendszer negyedik pillérének nevezett megoldást megszüntetni a kabinet. – Érthetetlen a Bajnai-kormány törekvése – fogalmazott lapunknak Németh György. A társadalombiztosítási szakértő a mindössze hároméves nyeszt megszüntető javaslatot csak egyetlen motivációval, nevezetesen a nyugdíjpénztárak lobbitevékenységével tudja magyarázni. Felidézte: a pénztári szféra már 2005-ben, a nyeszről szóló törvény elfogadásakor sem volt boldog, hiszen a számlákban új riválist látott.
Kérdés ugyanakkor, hogy a sima – vagyis a nem az időskor anyagi biztonságát erősítő hosszú távú –megtakarítást egyáltalán támogatnia kell-e az államnak. – Emellett szóló érveket eddig a kormány nem közölt – mondta Németh György. Ezzel párhuzamosan a szakértő kifejtette: az a legnagyobb probléma, hogy az utóbbi két évtized adókedvezményei mindig egyes pénzügyi intézményeket működtető érdekcsoportok lobbizásának eredményeként születtek, majd néhány év múlva a kormány a legtöbbjüket visszavette. A társadalombiztosítási szakértő szerint az adókedvezményeket nem intézményhez, hanem célhoz kellene rendelni. A nyugdíjpénztáraknak és a nyesznek közös adókedvezmény kellene, s az, hogy a polgár maga választhassa ki, mely intézményre bízza a pénzét, mely lehetőséget választja. A szakember úgy véli: a hosszú távú befektetéseket kizárólag adókedvezménnyel kellene ösztönözni, vagyis csak azokat a személyeket volna célszerű támogatni, akik bejelentett jövedelemmel bírnak, s adót is fizetnek. Németh ellenzi, hogy az államkincstár bármilyen formában szerepet kaphasson a magánszemélyek és a pénzügyi szolgáltatók kapcsolatában. Akár csak úgy is, hogy a pénzt utalja. Véleménye szerint az állam effajta feladata ugyanis a gigantikus méretű korrupció veszélyét rejti magában.

Csökken a nyugdíjak értéke. Jövőre tovább mérséklődik a nyugdíjak értéke – derül ki a GKI gazdaságkutató intézet tegnapi előrejelzéséből. Eszerint a 13. havi nyugdíj elvételével, valamint a nyugdíjasokat érintő drágulások miatt 2010-ben még kevesebbet ér az öregkori ellátás. A GKI szerint idén decemberre 5,3 százalékos lesz a pénzromlás üteme elsősorban az adóemelések miatt, jövőre pedig három százalék feletti inflációra számítanak, amely sokkal derűlátóbb becslés, mint a Pénzügyminisztérium előrejelzése. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szeptember végi adatai szerint 260 ezer fő nyugdíjellátása nem éri el a 30 ezer forintot sem, miközben a Központi Statisztikai Hivatalban megállapított létminimum ennek több mint a duplája, tavaly 66 ezer forint volt. A nyugdíjasokat érintő infláció azért magasabb, mert a rezsiköltségek az átlagosnál gyorsabban emelkednek. (Sz. A.)