Megdöbbentő, hogy ezekbe az otthonokba 1,5 és 4 millió forint közötti áron lehet beköltözni, s havidíjként is elkérnek 100 ezer és 250 ezer közötti összeget. Felmérhetetlen, hogy hány ilyen otthon működik az országban, de információink szerint 14 csak azok száma, amelyeket már felszólítottak tevékenységük felfüggesztésére, mégis folytatják az idősgondozást. Ennek sokszorosa az illegálisan működő intézmények száma, hiszen csak az Észak-Alföld régióban harminc gondozóház működtetőjével szemben jártak már el a szakhatóságok.
A civil szervezetek szerint az elmúlt öt évet jellemző, a szociális területen végrehajtott negyvenszázalékos forráskivonás és a jogszabályi ámokfutás a gerjesztője országos elterjedésüknek. A szociális és gyámhivatalok hiába szólítják fel a működtetőket a jogszabályba ütköző tevékenység beszüntetésére, az érintettek minden törvényes lehetőséget megragadnak, hogy ne kelljen bezárni kapuikat. A fellebbezések, a felülvizsgálati kérelmek két-három évvel is meghosszabbíthatják a működtetés felszámolását. Ám ez sem szab gátat a vezetőknek: jogutódlás nélkül új céget alapítanak, és a folyamat elölről indul.
Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk: hozzájuk – mint engedélyező hatósághoz – 2005 óta sok bejelentés érkezett.
*
Ferencz Zoltánné elmondta, ezeket a bejelentéseket legtöbbször a szomszédos ingatlanok tulajdonosai tették. Panaszaikban a halottszállítók gyakori megjelenését, a hulladék nem megfelelő tárolását vagy az ott lakók kritikán aluli viselkedését fogalmazták meg. Egyes hozzátartozók a szolgáltatás megkezdését követő néhány héten, hónapon belül tettek panaszt a különböző hatóságoknál, ugyanis a magas öszszegű gondozási díj ellenében nem megfelelő szolgáltatást kaptak.
Ferencz Zoltánné elmondta, általános jellemző, hogy az időseket összezsúfolják a szobákban. – Akadt olyan intézmény is, ahol a hideg folyosón helyeztek el ágyakat – jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes. – Az étkeztetés sem megfelelő, a hűtőkben többször találtunk lejárt szavatosságú ételeket, és akadt olyan hely, ahol az ellátottak főztek felügyelet nélkül – tette hozzá. Egy hozzátartozótól tudták meg, hogy egy idős ember 2-3 hónap alatt húsz kilogrammot fogyott. Számos esetben vacsorára csak folyadékot vagy kis kalóriatartalmú ételt kapnak az ellátottak. Ferenczné szerint a gyógyszeres kezelés a legveszélyesebb, mert arról nem vezetnek dokumentációt, legfeljebb egy „kockás füzetben”. – Ezeket átvizsgálva vettük észre, hogy az egyik beteg annyi medicinát kapott, amely megfelelne egy gyógyszer-túladagolásnak is – hívta fel a figyelmet. Mentális gondozásban az ellátottak nem részesülnek, ingerszegény környezetben élnek, a szobákban az ágyakon kívül nincs más bútor. Ruháikat ezért vagy kartondobozokban, vagy zsákokban tárolják, és ritkán mosnak rájuk. Ferencz Zoltánné szerint egy olyan jogszabály-módosításra lenne szükség, amely a szociális és gyámhivataloknak olyan jogkört biztosítana, amely lehetőséget adna számukra az ellátottak elhelyezésére. – Enélkül nem lehet véglegesen felszámolni az illegális működtetést – szögezte le.
Egervári Ágnes, a Szociális Klaszter elnöke úgy véli, az ágazatot jellemző ötéves, negyvenszázalékos forráskivonás és a jogszabályi ámokfutás eredményezte az illegális idősotthonok terjedését. A biatorbágyi Gizella Otthon vezetője lapunknak elmondta, ennek ellenére számtalan magánotthon működik tisztességgel, amelyekre rossz fényt vet az illegális otthonokat jellemző eljárás. Egervári Ágnes szerint ezért elengedhetetlen, hogy a hozzátartozók ellenőrizzék, a kiszemelt otthon szerepel-e a szociális ágazati regiszterben. Ha az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján szereplő listán nem található, vagy az engedély meglétét nem erősíti meg a városi jegyző, az illetékes szociális és gyámhivatal, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztálya, az intézmény nem rendelkezik működési engedéllyel. Minden szociális intézményben ki kell függeszteni az engedélyről szóló tanúsítványt. – Ha ez nincs meg, azonnal forduljunk sarkon – hívta fel a figyelmet. Egervári Ágnes szerint nagy igény van a magántőke bevonására, ám ehhez komoly állami felügyelet szükséges. Hozzátette, a jogalkotóknak engedniük kell, hogy az intézményvezetők beleszólhassanak a minimumfeltételekbe, azokat eddig ugyanis csak megszabták, de forrást nem adtak hozzá, ráadásul számos felesleges előírást tartalmazott a jogszabály. – Nem azt kellene ellenőrizni, hogy hány nővér van az intézményben, hanem hogy milyen szakmai munka folyik – vélekedett.
Beszterczey András, a Szociális Szakmai Közösség elnöke szerint az engedély nélküli szolgáltatókat arra kell kényszeríteni, hogy legalizálják tevékenységüket vagy pedig számolják fel ezeket az „otthonokat”. Komoly szankciókra is szükség van, de a pénzbírság nem megoldás, mert ennek összegét az idősektől veszik el, és ugyanúgy folytatják tevékenységüket. Mint mondta, ellenük határozottabb fellépésre van szükség, a börtönbüntetés bevezetése is elképzelhető, hiszen ha 45-50 négyzetméteren 12 fő lakik, az idősek emberi méltósághoz való joga sérül.
