Fizetési gondokkal küzdünk

A lakosság és a vállalkozások jelentős része mindennapos anyagi nehézségekkel küzd. Az eladósodott magánszemélyek közül egyre többen képtelenek kigazdálkodni a törlesztőrészletet, emellett folyamatosan emelkedik a vagyontalan cégek ellen indult felszámolási eljárások száma. Előbbi problémára mutatkozik megoldás, utóbbira kevésbé.

Jakubász Tamás
2010. 08. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Anyagi gondokkal küzd a társadalom és a vállalkozói szféra jelentős része – ez derül ki két tegnap közölt felmérésből. A PricewaterhouseCoopers (PwC) adótanácsadó cég annak járt utána, mely tényezők vezettek odáig, hogy az eladósodott magyar családok sokasága mára képtelen határidőben kifizetni a törlesztőrészleteket. A szakemberek kiindulópontként rögzítették, hogy idén márciusban az itthon felvett lakossági hitelek nyolc százalékánál legalább 90 napos késedelemben voltak az adósok. Vagyis minden tizenkettedik kölcsönt határidőn túl vagy egyáltalán nem törlesztették. Az adat különösen annak fényében drámai, hogy szűk másfél évvel ezelőtt csupán a tartozások három százalékánál jelentkezett késés. Pontosan ez a folyamat játszódott le a lakosságnak adott jelzáloghiteleknél is. Itt 2008 vége óta két és félszeresére emelkedett a késve vagy sehogyan sem fizető adósok aránya.
E jelenség nem csak Magyarországon tapasztalható, térségünk államainak többségében is küzdenek ezzel a problémával. S nemcsak a gondok azonosak, hanem az anyagi nehézségeket magalapozó társadalmi-gazdasági folyamatok is. Az adótanácsadó cég szakértői négy okra vezették vissza a fizetési nehézségeket: a munkanélküliség hirtelen megugrására, a nemzeti fizetőeszközök – így a forint – árfolyamának gyengülésére, a fedezetül szolgáló ingatlanok árának esésére, az ingatlanpiac mélyrepülésére, valamint a bankok kelleténél lazább hitelezési gyakorlatára.
A szakemberek a rövid távú hazai kilátásokkal is foglalkoztak, s arra jutottak: önmagában a gazdasági fellendülés nem feltétlenül jelent kiutat. Elsősorban azért nem, mert az állás elvesztése rendszerint csak hat-kilenc hónap elteltével teszi a családot fizetésképtelenné. Addig esetleges tartalékaikból élnek a nehéz helyzetbe került személyek. A PwC-nél arra következtetnek, hogy idehaza az esztendő végére a tízszázalékos mértéket is megközelítheti a ki nem egyenlített, bedőlt hitelek aránya. A problémára ugyanakkor kínálkozik megoldás. A szakemberek felidézték, hogy számos külföldi államban hoztak létre olyan intézményt, amely a tartozásaikat kifizetni nem tudókon segít. Ezekben közös, hogy az állam átveszi a hitelek és a fedezetek kezelését a bankoktól. A kialakított szervezetek nem törekednek profitra, s teendőiket képesek ellátni nagyobb költségvetési pénzek bevonása nélkül is. Mindezt úgy, hogy a veszteségeket megosztják az érintettek, vagyis – ha kell – akár anyagi terheket is vállal a bank, az adós és az állam.
A magánszemélyek fizetési nehézségein tehát lehet segíteni, a hazai cégek igen kusza anyagi viszonyainak rendezése azonban nehezebb feladatnak mutatkozik. A vállalkozások helyzetéről a Creditreform Kft. közölt tegnap részletes kimutatást. Eszerint a fizetésképtelenné váló hazai társaságok száma a 2006-os adatokhoz képest mára megkétszereződött. A statisztika akkor sem mutat kedvezőbb képet, ha rövidebb távlatot vizsgálunk. Az idei év első félévében az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva 17 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma.
A cég összeállításából kiderül, melyek azok az ágazatok, ahol a legvalószínűbb, hogy valamely vállalkozás végül nem fizeti ki a számláit és a köztartozását. Ezt a listát – akárcsak a korábbi években – most is az építőipar vezeti. A mögöttünk hagyott hat hónapban 1600 építőtársaság dobta be a törülközőt, kétszázzal több, mint 2009 első fél évében. Második helyen a szállítási, raktározási ágazat található, ahol fél esztendő leforgása alatt 460 cég ellen indult fizetésképtelenségi eljárás. Ez az érték százzal haladja meg a mögöttünk hagyott év azonos időszakában rögzített adatot. A vendéglátóiparban hasonló értékeket jegyeztek fel, itt 540 cég dőlt be idén, szemben a 2009 első félévében regisztrált 420-szal. Ám nem sokkal jobb a helyzet a kereskedelemben, az élelmiszeriparban, a nyomdaiparban, a kiadóknál, valamint a gumi- és a műanyagiparban. A Creditreform szakértői kiemelték, hogy az ingatlanügyleteket lebonyolító és gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások helyzete is megrendült. Ezen a területen háromszázzal több cég szállt ki a versenyből, mint a tavalyi első hat hónapban. A felmérést készítő vállalkozás rámutat: a fizetésképtelen cégek magukkal ránthatják üzletfeleiket is, így alaposan meg kell vizsgálni, kivel köt szerződést a cégvezető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.