Miközben Magyarország polgárai átlagosan naponta 1,6 kilogramm szemetet dobnak ki – vagyis az ország lakossága évente közel ötmillió tonna szemetet termel –, karácsonykor ez a mennyiség 10-20 százalékkal megemelkedik. A zöldek tehát hiába hangsúlyozzák a tudatos vásárlás szükségességét, Magyarországon a többségnek a karácsony lényege ma is a bevásárlás. Ezen a gazdasági válság sem változtatott lényegesen. A GfK Piackutató Intézet szerint a decemberi vásárlások aránya egyre nő. Míg 2004 decemberében a vásárlók a havi átlagos költéshez képest húsz százalékkal hagytak nagyobb öszszeget az üzletek kasszáinál, 2005 utolsó hónapjában már huszonnégy százalékkal, 2008-ban pedig huszonhat százalékkal költöttek többet az ünnepi előkészületek során, és az utóbbi években is legfeljebb stagnálás tapasztalható. Ez nem csupán a karácsonyi sütés-főzésnek köszönhető, hiszen idén is november-decemberben mintegy hatvan százalékkal több háztartási kisgép fogyott, mint az előző két hónapban, és az elektronikai cikkek iránt is óriási volt a kereslet. A legkeresettebb termékek között olyan eszközök is szerepelnek, amelyeket a zöldek csak felesleges áruknak neveznek, például az elektromos fogkefék, illetve a különféle szőrtelenítőkészülékek, kenyérpirítók.
Az erdészek és a környezetvédők között régóta vita tárgya, hogy árt-e a környezetnek a karácsonyfák kivágása. Az mindenesetre tény, hogy hazánkban évente másfél-két millió hazai termesztésű karácsonyfát értékesítenek, mintegy félmilliót pedig importálnak. Az erdészek állítják, hogy ezeket a fenyőket szinte kizárólag az erre a célra kiválasztott, mezőgazdasági művelési ágba tartozó területen termesztik, az idei alacsonyabb árak viszont a zöldek szerint arra engednek következtetni, hogy sok lehetett az illegális kitermelés is. Arról nem is beszélve, hogy számos fa úgy kerül a hulladékégetőkbe, hogy senkinek sem tudták eladni, illetve hazánk nagy részén tájidegen fenyőket ültetnek.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
