Az új alaptörvény ellen tüntettek

Valótlanság. A francia Agence France Presse (AFP) távirati iroda valótlanságot közlő jelentést küldött szét tegnap. A brüsszeli keltezésű, háromnegyed oldalas tudósítás első mondata azt állítja: „Az Európai Bizottság reméli, az ellenzék által erősen bírált új magyar alkotmány megfelel majd az európai értékeknek, mondta pénteken az európai szerződések tiszteletben tartása feletti őrködéssel megbízott végrehajtó szóvivője.” A következő mondat szerint ezt Matthew Newman, Viviane Reding igazságügyekért és az alapjogokért felelős biztos szóvivője nyilatkozta. A tény viszont az, hogy ezt Matthew Newman nem mondta. Az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján az AFP tudósítója majdnem egy percen át tette fel kérdését a szóvivőnek, amire az angol anyanyelvű szóvivő azt felelte, hogy neki semmiféle hozzáfűzni valója nincs ahhoz, amit José Manuel Barroso bizottsági elnök április 5-én mondott, vagyis hogy az alkotmányozás nemzeti hatáskörbe tartozik, és a bizottság csak akkor lép közbe, ha az adott alkotmány sérti az uniós alapjogokat. Tegnap egyébként az Európai Parlament (EP) liberális frakciója nyilatkozatot adott ki, amely szerint az új magyar alkotmány fenyegeti az európai értékeket, és felszólítja a magyar hatóságokat, hogy bocsássák annak szövegét elbírálásra az Európai Bizottság elé. Az EP magyar néppárti frakciója szerint viszont Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető közleménye elfogult, téves információkon alapszik és súlyos csúsztatásokat tartalmaz. (L. I.)

Egy-kétezren gyűltek össze az új alaptörvény elfogadása ellen szervezett fővárosi tüntetésen tegnap késő délután. A megmozdulást az Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport szervezte.
A Kozma utca és a Honvéd utca közötti részt betöltő tömeg „Túrórudit az alkotmányba”, „A hatalom mi vagyunk!”, „Nem félek a Fidesztől!” transzparensekkel várta a felszólalókat. – Forradalommal fogunk véget vetni ennek! – kiabálta az egyik tüntető a tömegből, azért fohászkodva: térjen vissza a hatalomba Gyurcsány Ferenc. A felszólalók közül Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet képviseletében arról beszélt: kormányok jönnek-mennek, de az alkotmány tartós, korszakokon átívelő szöveg, amelynek sok feltételnek kell megfelelnie, széles támogatottsággal. – Új alkotmányra ma Magyarországon nincs szükség, a jelenlegi alkotmány tökéletesen szolgálta eddig is a jogállamiságot, a demokratikus berendezkedést – hangoztatta. Több felszólaló is azon a véleményen volt, hogy a kormány által a lakosságnak eljuttatott, az alkotmányozásról szóló kérdőív demagóg, átláthatatlan és irreleváns, amely a cinizmus netovábbja.
A tiltakozás szervezői 11 pontban fogalmazták meg fenntartásaikat. Ellenzik, hogy a kormány csak kilenc napot szánt a parlamenti vitára, hogy az új alkotmány a társadalom bevonása nélkül készült, hogy szavazójogot ad a külföldön élő magyaroknak, hogy keresztény–konzervatív értékrendet állít mintának. Az sem elfogadható részükről, hogy másodosztályú polgárokként kezelik a homoszexuálisokat, ugyanakkor a tervezet megnyitja a lehetőséget az abortusz szigorítása előtt. A felszólalók szerint szűkül az alkotmányosság jogköre, az új alkotmány nem biztosítja a bíróságok függetlenségét és átalakulna az ombudsmanok jogköre is.
Dénes Balázs a nemzeti hitvallásról úgy fogalmazott, az a XXI. században elavult, és az unió más országaiban sem bevett szokás.

Emléklap. Hétfőn civilek emléklapot adnak át az alaptörvényre igennel voksoló országgyűlési képviselőknek – közölték a Civil Összefogás Fórumának (CÖF) képviselői. Csizmadia László, a CÖF elnöke elmondta, honlapjukon több száz támogató szavazatot kaptak az emléklap átadása mellett, így a civil társadalom nevében, személy szerint köszönik meg az országgyűlési képviselőknek az alaptörvény elfogadását. (MTI)

Európai demokrácia. Az új alkotmány nem légüres térben helyezkedik el, azt az élő alkotmányos hagyományok szemszögéből kell megítélni és értelmezni – jelentette ki Sólyom László a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilapnak adott interjújában. A volt államfő megjegyezte, a végleges változat még nem készült el, de az bizonyos: Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad. Sólyom szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet – a jelenlegi alkotmánnyal összehasonlítva – egyes részleteiben jobban, egyes részleteiben rosszabbul megfogalmazott, de semmiképp nincs az európai átlag alatt. – Az állam felépítéséről szóló fejezet megőrzi a parlamenti kormányzás magyar hagyományait – tette hozzá. Sólyom szerint vannak mindazonáltal kritikát érdemlő részek, különösen fájónak nevezte az Alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. (MTI)