Meglehet, a fiatalabbak a Szomszédok című teleregény Lenke nénijeként, esetleg Miss Marple magyar hangjaként fognak emlékezni rá, ám az idősebb színházszerető emberek nem felejtik: Komlós Juci a nagy színészgeneráció egyik kiválósága volt. Nehéz történelmi és magánéleti időkben is megmaradt szerepeit gondosan felépítő, elragadó színésznőnek, romantikus, naiva-, drámai és karakterszerepekben egyaránt.
A színpadra született: tehetsége és szülei okán is. Édesanyja, Pintér Irma ismert komika, édesapja, Komlós Vilmos korának népszerű komikusa volt. Óvták a színészi pályától, ám a vér nem válik vízzé: alig egy évet tanult Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában, és már tizenhat évesen, 1936-ban a világot jelentő deszkákra lépett. Vidéken, többnyire operettek szubrettjeként alapozta meg tudását. A háború után az igazi nagy áttörést a Magyar Néphadsereg Színháza (Vígszínház) művészeként érte el, ahová 1952-ben szerződött. (Jóllehet, miután férje, Földessy Géza színművész 1948-ban emigrált, olykor gyanakodva méregették.) A teátrum igazi sztárja volt, játszotta többek között a Cyrano de Bergerac Roxane-ját, A néma levente Ziliáját. Ám a színházi intrika, féltékenység kikezdte, ezért 1957-ben a József Attila Színházba szerződött, újabb nagy sikereinek színhelyére. Sinkovits Imre partnereként felejthetetlen alakítást nyújtott A kertész kutyája Dianájaként vagy a Szókimondó asszonyság Hübscher Katájaként. Utolsó színpadi sikerét a Bal négyes páholy Rákosi Szidijeként aratta a Tháliában.
Emberi tartásával is példát mutatott: valóban a nemzet színésze volt. Alakításait számos film és sokak emlékezete őrzi.
origo.hu
Új férjével együtt ütötte-verte és alázta meg ötéves lányát egy Pest vármegyei nő
