Klaus: Az alkotmány az adott ország tulajdona

Václav Klaus tegnap közölte, tiszteletben tartja a magyarok jogát saját alkotmányuk megalkotására, és ezt kellene tenniük másoknak is. A cseh köztársasági elnök Schmitt Pál prágai látogatásán nyilatkozott a kérdésről. Eközben kiderült, az MSZP és az LMP részt vesz az alkotmány részleteit kibontó törvények vitájában. Szijjártó Péter szerint ez azt mutatja, a bojkottpolitika és a nemzetközi botránykeltés megbukott.

Orbán válaszol. Fodor Gábor volt SZDSZ-es politikus nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben hosszasan védelmezte az 1989-es alkotmányt, és kifejtette, hogy a kormánytöbbség nem egyenlő az alkotmányozó többséggel. Orbán Viktor erre válaszul közölte: „Hogy lehet az, hogy az 1989-es alkotmányt, amelyet mi együtt utasítottunk el, amelyet Te is elutasítottál, amelyet a Fidesz mindig is elvetett, most ilyen erővel veszed a védelmed alá? Bizonyára emlékszel, hogy az alkotmány átmeneti szabályait lefektető ellenzéki kerekasztal és a kommunisták közötti paktumot sosem írtuk alá.”

Minden ország számára kulcsfontosságú az alkotmány, az adott ország tulajdona. Ezért nem gondolom, hogy ebbe más országoknak bele kellene szólniuk. Ezt alapelvnek tartom – jelentette ki a cseh köztársasági elnök tegnap Prágában, Schmitt Pál magyar államfővel tartott közös sajtóértekezletén. Klaus elmondta: Schmitt-től részletes tájékoztatást kapott a magyar alaptörvényről, s „házi feladatként” azt már saját maga is áttanulmányozta. Mint megjegyezte, felfigyelt a magyar és a cseh alkotmány közti eltérésekre is. Rámutatott: például a magyar államfő feloszlathatja a parlamentet, míg a cseh elnöknek ilyen jogköre nincs. Érdekesnek minősítette azt is, hogy az alkotmány a forintot nevezte meg magyar nemzeti fizetőeszköznek. Schmitt Pál szerint „a magyar alkotmány teljes mértékben EU-konform”. Példaként megemlítette, hogy az alkotmány egészében átvette az EU emberi jogi chartáját. Hozzátette: az alkotókra ugyanakkor még nagy munka vár. Václav Klaus egyébként jelezte, hogy tiszteletben tartja a magyarok jogát saját alkotmányuk megalkotására. „Nincs okom arra, hogy ezt megkérdőjelezzem. Én ezt teljes mértékben tiszteletben tartom, s azt gondolom, hogy ezt kellene tenniük másoknak is” – szögezte le Klaus.
Az Európai Parlament liberálisai viszont máshogyan gondolkodnak, „fenntartásaik és aggodalmaik” vannak az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban, Guy Verhofstadt frakcióvezető ezért látta szükségesnek, hogy nyílt levelet írjon Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének – magyarázta tegnap a távirati irodának Neil Corlett, a liberális képviselőcsoport szóvivője.
Idehaza a szocialisták és az LMP visszatér a parlamentbe: kiderült, a két párt részt vesz az alaptörvény részleteit kibontó kétharmados törvények vitájában. A miniszterelnöki szóvivő, Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy bojkottpolitikájuk megbukott, kudarcot vallottak és most visszakullognak a parlamentbe. Közleményében azt írta: „nyilván azt hitték, hogy bojkottal és nemzetközi botránykeltéssel meg tudják akadályozni az új alaptörvény elfogadását, de beigazolódott, hogy bojkottpolitika demokráciában nem tud sikeres lenni.”
Tegnap a Sándor-palota előtt tüntetők követelték, hogy Schmitt Pál ne írja alá az alaptörvényt. A rendezvényen, amelyet a 84 ezer tagú Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport hirdetett meg, mintegy kétszázan tüntettek – ahogy mondták – a „köztársasági elnök bölcs döntéséért”.

Aláírás és köszöntő. Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én délben, a televízió nyilvánossága előtt a Sándor-palotában írja alá Magyarország hét elején elfogadott új alaptörvényét. Ezután az államfő 14 órakor Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta igazgatóságának elnökével közösen ünnepélyes keretek között első napi bélyegzővel látja el a postának az új alaptörvény aláírása alkalmából kibocsátott ünnepi bélyegblokkját. A köztársasági elnök ezt követően, este hétkor ünnepi köszöntőt mond a Művészetek Palotájában.