Kétmillió éve az osztrák–bajor határon végighúzódó Allgäui-Alpokban a klíma hasonlatos volt a maihoz, de a hegylánc egészen más képet nyújtott, mint amit vándorlásaink alatt, vagy a képeslapokról megismertünk – összegezte tegnap megjelent cikkében a Die Presse című osztrák napilap Michael Meyer megállapításait. Az Innsbrucki Egyetem geológiaprofesszora kutatótársaival a Wilden Mann 2450 méteres magasságban lévő barlangjából gyűjtött cseppköveket használta fel, hogy azokból kiolvassa a környező hegyek történetét.
Michael Meyer elmondta, sikerüket az uránnak köszönhetik, amelynek tartalma a cseppkövekben általában túl alacsony ahhoz, hogy izotópjainak vizsgálatával értékelhető következtetéseket vonhassanak le, ám a Wilden Mann esetében szerencséjük volt. A kövek ráadásul virágport és más anyagokat is konzerváltak, s ezek rétegződéséből a vegetáció változását lehetett nagy pontossággal rekonstruálni. Ezek szerint kétmillió esztendővel ezelőtt legalább 1000, de akár 1500 méterrel is alacsonyabban lehettek az Allgäui-Alpok csúcsai, és sűrű erdők borították a hegyeket. A telek valamivel enyhébbek és csapadékosabbak voltak.
A cseppkövek körülbelül hatezer évvel ezelőttig tanúskodnak az Alpok életéről, éppen ezért a jégkorszakok történései sem maradtak rejtve a kutatók előtt. Az innsbrucki professzor úgy véli, az eljegesedéseket követő olvadás és az ezzel járó erózió éppen a hegyek növekedéséhez járult hozzá. Nemcsak a csúcsok pusztultak ugyanis, hanem mélyebbek lettek a völgyek. A környék akkoriban jelentős tömegveszteséget szenvedett el, majd újra gyors növekedésnek indultak a hegyek.
origo.hu
Orbán Viktor: Meló van! - képek
