A 2010-es kormányprogram 92 célkitűzést tartalmazott, ezeket külön-külön nullától négyig pontozta az intézet. Négy pontot az az ígéret kapott, amely megvalósult, nullát pedig az, amelynek terén semmi előrelépés nem történt; a köztes értékek a részleges teljesülésre utalnak. Az elméletileg adható maximális pontszám (368) és a tényleges érték összevetéséből kalkulálták ki a végeredményt.
A vizsgálat a kormányprogram öt fejezetét – a gazdaságot, a rendet, az egészségügyet, a szociális biztonságot és a demokratikus normákat – veszi pontról pontra górcső alá.
A gazdasági fejezetben szerepelt a terv, hogy kevesebb féle adót kell fizetni; ez a cél teljesült, négy pontot kapott. Az egyszerűbb adóbevallások, a zöldközbeszerzések és a fizetési határidők 90-ről 30 napra csökkentése viszont még csak ígéret, nulla pont a „jutalom”. A génmódosított termékekkel szembeni védelem viszont alkotmányos szintre emelkedett, ezért négy pont járt. A teljesítmény 36 százalékos. A rend terén nulla pontot kapott a biztonságot jelentő rendőri fizetések megteremtése – a három csapás törvény, a büntetési tételek növelése és az erőszak állami monopóliumának helyreállítása viszont megtörtént. Mindez 61 százalékot ér. Az egészségügyet érintő 26 ígéretből tíz kapott 0-s értékelést – itt 39 százalék az eredmény. A szociális biztonságot érintő programpontok közül minden ötödik megvalósítása nem kezdődött el, sikerült viszont megőrizni például a nyugdíjak vásárlóértékét. Ez 42 százalékot hozott.
A demokratikus normák terén viszont saját ígéreteinek 69 százalékát teljesítette a kormány: biztosította az igazságszolgáltatás függetlenségét, a közérdekű adatok nyilvánosságát és a választópolgárok bevonását a döntéshozatalba.
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
