Egy év telt el a kormányváltás óta, a statisztikák azonban nem sok változást mutatnak, már ami a foglalkoztatási helyzetet illeti. A tegnapi KSH-adatok szerint mindössze néhány tized százalékkal van kevesebb munkanélkülink, mint a tavaly mért, mélypontként számon tartott 11,8 százalékos arány. Miként értékeli a számokat?
– A jégtörő hajó szerepét vállaltuk. Ha így tekintünk az elmúlt évre, akkor azt gondolom, sikeresek voltunk. Ami a statisztikát illeti, a havi jelentések valóban nem mutatnak óriási eltéréseket, az azonban biztonsággal kijelenthető, hogy trendforduló után vagyunk, a helyzet, ha lassan is, de javul. Önmagában egyébként nem az a gond, hogy 11,4 százalékos a munkanélküliség, hiszen például az irigylésre méltó Svédországban is közel 8 százalék. Míg azonban ott a foglalkoztatási ráta 72 százalékos, nálunk csak 55. A statisztikai számsorok értékelésekor mindenképp fontos figyelembe venni azt is, hogy a munkanélküliség növekedése a gazdaságilag inaktívak (újbóli) megjelenéséből is fakad – és fakadni fog –, ami nem nevezhető negatív változásnak. További pozitívum, hogy a foglalkoztatottság a versenyszférában több hónapja növekszik. A cél természetesen az, hogy aki dolgozni akar, annak tudjunk munkát adni. Ami a foglalkoztatáspolitikát illeti, természetesen messze vagyunk attól, hogy hátra dőljünk. A korábbi kormányoktól megörökölt rendszer okán Magyarországon olyan helyzet állhat elő, hogy egy három-négy tagú családban, ha mindenki segélyen van, akkor annyit vagy esetleg többet is kaphat a magyar államtól juttatások formájában, mint ha az egyik szülő munkát vállalna. Emellett gond az is, hogy a nagy munkanélküliség mellett a vállalkozások arra panaszkodnak, nem kapnak munkaerőt.
– Mely pontokat emelné ki a kormányzati ciklus első negyedéből?
– Az Út a munkához program helyett új közmunkaprogramot dolgoztunk ki, mert a tavalyi gyakorlat tarthatatlan volt: akkor 270 ezer érintettből 170 ezren egy napra sem kaptak munkalehetőséget, csak a
28 500 forintos rendelkezésre állási támogatást vették fel. Az új rendszer olcsóbb és hatékonyabb, hiszen míg tavaly 90 milliárd forintot költöttünk közmunkaprogramra, amelyekben körülbelül 100 ezer ember jutott napi 6-8 órás munkához, az idén az a cél, hogy a rendelkezésre álló 64 milliárd forintból négy órában legalább 170 ezer, 6-8 órában több mint 30 ezer embert vonjunk be a közmunkaprogramba. Ráadásul nem- csak az önkormányzatoknak, hanem magáncégeknek is lehetőségük van támogatással munkanélkülit foglalkoztatni. Tudjuk, hogy ebből a pénzből még nehéz megélni, de az első lépés, hogy munkát adjunk, amit jobban megéri elvállalni, mint otthon maradni. A következő lépés pedig az, hogy minél több embert vezessünk vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez pedig átképzések, továbbképzések is kellenek. A probléma kétharmada az ország egyharmadára korlátozódik: alacsonyan képzett, jellemzően hátrányos helyzetű tömegek tengődnek munka nélkül, kilátástalanságuk pedig részint a szakképesítés hiányának köszönhető. Az elmúlt egy év érdemi eredményei közé sorolandó, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára munkahelyteremtő pályázatot indítottunk, amelynek tavalyi kétmilliárdos keretét ötmilliárdra növeltük. Épp a napokban született meg a döntés, amelynek köszönhetően 372 vállalkozásnál több mint 3 ezer ember jut hamarosan álláshoz. További 6 ezer állást is megőrzünk vele, mert a pályázók vállalták, hogy a meglevő létszámukat megtartják további két évig.
– Még egy mondat erejéig maradjunk a statisztikáknál. Mikorra jósol komoly javulást a foglalkoztatási-aktivitási mutatók tekintetében?
– Úgy vélem, tartható a kormány azon célja, hogy 2014 végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre. Az elmúlt egy esztendőben útjára indított programok sikeressége bizakodásra ad okot. Hátradőlni azonban még jó darabig nem lehet, mert úgy kell növelni a foglalkoztatást, hogy közben beindítjuk a gazdaságot és csökkentjük az államadósságot.
– A közmunkaprogram sikeres és gazdaságos átalakításáról beszélt, ugyanakkor részben megerősített sajtóinformációk szerint az igazi átszervezés még csak most jön: lapunk is megírta, hogy az NGM és személy szerint az ön fennhatósága alól a Belügyminisztériumban létrehozandó új, közfoglalkoztatási helyettes államtitkársághoz kerül a terület január elsejétől, a szükséges forrásokkal. Mi áll a döntés hátterében?
– Az ok egyszerű: az a logisztikai háttér, ami egyszerre akár több százezer ember közfoglalkoztatásba történő bevonásához kell, csak a BM-nél áll rendelkezésre. Jól működő rendszert adunk át, hiszen számos olyan jó gyakorlatot támogattunk, ami mintaértékű lehet az új közfoglalkoztatásban is.
– Lesznek óriás állami beruházások, amelyek felszippantják ezt a munkaerőt? Tud konkrétumot mondani?
– Terveink között szerepelnek olyan beruházások, amelyek sok embernek adhatnak értékes munkát. Hasznos gondolatnak tartjuk azt is, hogy a közbeszerzési eljárásoknál élvezhessenek előnyt, akik minél több közfoglalkoztatott alkalmazását vállalják.
– A korábbi ígéretek szerint már be kellett volna mutatniuk a magyar munkatervet, ám a dokumentum egyelőre ismeretlen a közvélemény számára. Miről szól a munkaterv?
– A már említett Széll Kálmán-tervben egyebek között rögzítettük a fő foglalkoztatási célkitűzéseket, a munkaterv ezek részletes kibontása. A kormány jóváhagyta az anyagot, amely számos olyan stratégiai területet érint, mint a rugalmas munkaerőpiac, a versenyképes munkaerő, az új munka törvénykönyve vagy a szakképzési rendszer átalakítása. Ezek elengedhetetlenek foglalkoztatási céljaink teljesüléséhez.
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók