A Pálinkás József MTA-elnök által elindított program célja kettős: a legértékesebb tudósagyak „elszívásának” megakadályozása és a biztos eredményeket ígérő kutatások támogatása. – A program lendületben tartja a legkiválóbb fiatal magyar kutatókat, a világszínvonalú hazai kutatásokat – fogalmazott beszédében az elnök. A pályázatokra idén a korábbi évekhez képest kétszer nagyobb összeg, évi 600 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 16 kutató alapíthat önálló kutatócsoportot. A programot idén az egyetemekre is kiterjesztették, mivel ez érdekeltté teszi az egyetemi intézmények vezetőit is a legkiválóbb kutatók megszerzésében és megtartásában. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora jelentős előrelépésnek nevezte az egyetemek bevonását, mivel így még több szakembert lehet itthon tartani, illetve hazacsábítani. – Azok az egyetemek, amelyek részt vehettek az idei pályázatban, az ország legjobbjai, és így színvonalunk nemzetközi szinten is emelkedhet – fogalmazott lapunknak a rektor.
A program keretében idén először nyertek pályázatot kisgyermekes anyaként is eredményeket elérő kutatónők. Fekete Andrea a világszerte súlyos gondokat okozó népegészségügyi probléma, a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja. Az MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoportjában dolgozó orvos új hatásmechanizmusokat és gyógyszer-támadáspontokat kutat a diabétesz miatt krónikus veseelégtelenséghez vezető kórállapotok kezeléséhez. A kutató lapunknak elmondta, a cukorbaj a mai magyar a társadalom 3-5 százalékát érinti, világszerte 300 millióan szenvednek ebben a betegségben. – Főként az idősebb korosztály betegsége, az elhízás, a magas vérnyomás, a dohányzás, valamint a gyorséttermekben kapható ételek mind előidézői lehetnek ennek – mondta. Fekete Andrea kutatócsoportja nemrég egy olyan molekulát azonosított a vesében, amelyet korábban csak az agyban sikerült. Noha a funkciója egyelőre ismeretlen, a kutató nem tartja kizártnak, hogy köze van a cukorbetegséghez. Ha sikerülne bizonyítani, mondta, az új gyógymódot eredményezhetne. Arra a kérdésre, hogy a dialízis mennyire nyújt megoldást, úgy fogalmazott, azoknál a krónikus veseelégtelen betegeknél, akik dialízisre szorulnak, a kezelések miatt jelentősen romlik az élet minősége, mivel az rendkívül káros az egészségre. Ezenfelül rengeteg pénzbe kerül, a terheit az egész társadalomnak viselnie kell. – A cél az, hogy a dialízisre minél később kerüljön sor. Meggyőződésem, hogy a Lendület programmal sikerül előrébb jutnunk ezen a területen. Ha nem is lesz meg a tökéletes gyógyszer, eredményeket érhetünk el, amelyek közelebb visznek minket a megoldáshoz – közölte.
Báldi András ökológus már általános iskolás korában kötődött az élővilághoz, a természethez. Így nem volt kérdés, hogy a biológusi pályát választja. Az MTA – Magyar Természettudományi Múzeum Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója, az MTA doktora a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésével és gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kutatásait folytatja a Lendület program keretében. Lapunknak úgy fogalmazott: Magyarország és a Kárpát-medence élővilága minden szempontból gazdag. – Ez a gazdagság európai szinten is megállja a helyét, Hollandia vagy Svájc biológiai sokfélesége elmarad mögöttünk. Ugyanakkor ezzel nem szabad megelégedni, alföldi pusztáink egyedi élővilágának fennmaradásához elengedhetetlen a tradicionális legeltető gazdálkodás. A legeltetés elmaradása, a gyepek intenzívebb kihasználása egyaránt a jellegzetes pusztai fajok eltűnéséhez vezet. A Lendület program keretében szeretnénk a további kutatási eredményeinkkel a társadalom figyelmét is felhívni a földjeink adta lehetőségekre, megfelelő karbantartásuk fontosságára. Ezzel együtt erdélyi partnerekkel az ottani ökoszisztémát is vizsgálnánk, hiszen Erdély élővilága az emberi kéztől szinte teljesen érintetlen, így a hazaihoz képest körülbelül 200 évvel ezelőtti ökológiai állapotot kutathatnánk – mondta Báldi András.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
