Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslata szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot, illetve a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot egyetlen konzultatív testületbe, az NGTT-be vonják össze. A javaslat célja, hogy a párhuzamosan működő, sok esetben pedig egymás feladatköreit átfedő központi szintű fórumok helyett a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre. Míg az OÉT-ben csak a szakszervezetek és a munkaadók voltak jelen, az új testületben helyet foglalnak majd az országos gazdasági kamarák, a civil szervezetek, a történelmi egyházak, a tudomány képviselői, ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek tanácskozási joggal vesznek részt, míg meghívottként, szintén tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is.
Az OÉT megszűnésével hatályukat vesztik azok a korábbi jogszabályok, amelyek alapján a kormánynak eddig konzultálnia kellett a testülettel. A javaslat ezért egyebek mellett módosítja a munka törvénykönyvét, a kormánynak pedig felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben határozza meg a minimálbér és a garantált bérminimum mértékét, illetve a munka törvénykönyvétől eltérő szabályokat hozzon a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaviszony gazdasági okból történő megszüntetésére. A javaslatnak ugyanakkor nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, valamint a szektorális, illetve ágazati középszintű egyeztetési fórumoknak az átalakítása. Az OÉT megszüntetése heves tiltakozást váltott ki korábbi tagjaiból. Borsik János, az Autonómok elnöke kijelentette: az OÉT több mint húsz éven át volt letéteményese a munka és társadalmi békének, így megszüntetése sztrájkokat hozhat magával, de társadalmi méretű konfliktusok is kialakulhatnak.
origo.hu
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók
