Összefogtak a hazai gazdaságkutatók

Korábban sosem látott egységben működnek együtt a hazai gazdaságkutató műhelyek a jövő évi költségvetés szakmai megerősítése érdekében – derült ki az Állami Számvevőszék tegnapi munkamegbeszélésén, ahol az ősszel benyújtandó büdzsé gazdasági környezetét vitatták meg vezető közgazdászok. Idén a Költségvetési Tanács, amelynek az Állami Számvevőszék elnöke is tagja, már dönthet arról, hogy végrehajthatónak találja-e a költségvetést.

Új szerepkörrel és jelentősen megerősített jogkörrel ellenőrzi a jövő évi költségvetést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács – hangzott el az intézet tegnap megrendezett munkamegbeszélésen, ahol a 2012-es büdzsé gazdasági környezetét elemezték a jegybank, a számvevőszék és több gazdaságkutató műhely vezetői. A fórumon részt vett a kibővített jogosítványokkal rendelkező Költségvetési Tanács mindhárom tagja: Járai Zsigmond, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Járai szerint a válság valószínűsége kisebb, mint egy évvel ezelőtt, mert Magyarországgal szemben megnőtt a bizalom az elmúlt egy esztendőben, és teljesen más filozófia irányítja a gazdaságpolitikát, mint korábban. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta: az egyik legfontosabb feladat a tőkevonzás további erősítése, munkahelyeket ugyanis csak beruházásokkal lehet teremteni, ehhez pedig tőke kell. – Ebből a szempontból több negatív lépés is történt, ilyenek voltak például a különadók, ugyanakkor a költségvetés stabilizálása pozitívumnak tekinthető – tette hozzá. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke fontos feladatnak nevezte a magyar bankszektor fejlesztését a hazai kis- és középvállalkozói kör finanszírozása érdekében.
Simor András előadásában a Költségvetési Tanácsról szólva kifejtette: rendkívül erős jogosítványai vannak a tanácsnak, amit független, átlátható és célszerű működéssel, szakmailag megalapozott véleménynyilvánítással tudnak megszolgálni.
Szerinte csak lassan javulnak a növekedési kilátások, így jövőre és idén 3 százalék körül bővülés várható, az elkövetkező két évben tíz százalék fölötti munkanélküliségre és a reálbér visszafogott emelkedésére lehet számítani. Mint mondta, ha a kormány mindent végrehajt, ami a Széll Kálmán-tervben szerepel, akkor az előrejelzésük szerint jövőre 3,6 százalékos hiányt jelent majd. A terv kockázatairól szólva kiemelte: a rokkantnyugdíjasok 40 százaléka legfeljebb 8 általánost végzett, így aktív munkaerő-piaci programokra lenne szükség, ami költségvetési forrásokat igényel.
Pulay Gyula, az ÁSZ kutatóintézetének főigazgatója szerint a Költségvetési Tanács átalakítása miatt a számvevőszék ismeretanyagát és tapasztalatait is be kell vonni a döntéshozatalba, mert új helyzetet teremtett, hogy a számvevőszék elnöke is tagja a tanácsnak. Pulay bejelentette, hogy a kutatóintézet elkészíti költségvetési- kockázat-elemzését, amelyet ősszel tesz le az asztalra. Ebben elemzik a kormányzat makrogazdasági előrejelzését, kiszűrik és számszerűsítik a kockázatokat.
A fórumon részt vevő Chikán Attila egyetemi tanár szerint Magyarországon nem foglalkoztatási, hanem foglalkoztathatósági probléma van, és a kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos intézkedések kedvező irányba mutatnak, ám hatásuk még csak kevéssé érezhető. Az akadémikus szerint a kormányzat felismerte a változtatás szükségét, de még mindig komolyak a kockázatok, az eddigi intézkedések pedig ellentmondásosak. – A Széll Kálmán-terv ambiciózus feladatokat tartalmaz, nem reménytelen a megvalósításuk, de nagyon nehéz lesz – mondta a közgazdász.
– A költségvetés szempontjából az egyik legfontosabb szempont, hogy rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, polarizálódó társadalom, halmozódó hátrányok és bizonytalanság jellemzi a magyar munkaerőpiac helyzetét – mondta Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. Hangsúlyozta: a válságkezelés rontotta a foglalkoztatási helyzetet, miközben az érettségivel nem rendelkezők foglalkoztatási szintje Magyarországon az ötödik legalacsonyabb az unióban. – Látni lehet, hogy a jelenlegi munkanélküliségi ráta magasabb, mint amekkora az első átalakulás válsága idején volt – mutatott rá Fazekas Károly.
– A gazdasági válságnak csak a pénzügyi részén van túl a világ, de azt már látható, hogy a krízis nagy nyertesei a fejlődő, felzárkózó országok voltak. Magyarországnak pedig új piacokat kell szereznie – mondta előadásában Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. Szerinte a magyar gazdaság nyitottságának problémáját úgy kell kezelni, hogy új piacokat szerez az ország, és jóval nagyobb jelentőséget ad a multinacionális társaságokkal való együttműködésnek.