Tudománnyal a gazdaságért

A legígéretesebb alapkutatások támogatását, valamint az európai tudományos kiválóság előmozdítását célozta meg az Európai Tudományos Tanács, amely Magyarország uniós elnöksége alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián tart kétnapos konferenciát. A 7,5 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodó testület célja, hogy Európa minél több pénzt fordítson felfedező kutatásokra, hiszen a program fejleszti a tudományt és a kutatásokon keresztül a gazdaságot is.

A kiválóság ösztönzése az európai kutatásokban címmel szervezett közös konferenciát az Európai Tudományos Tanács (ERC) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ahol a résztvevők az elmúlt évek eredményeit összegezték, és a jövőbeli pályázati lehetőségekről tanácskoztak. A konferencián az ERC Ideas (ötletek) elnevezésű ösztöndíjrendszerét szeretné népszerűsíteni, amelyre a VII. uniós kutatási keretprogramban (2007–2013) összesen 7,5 milliárd eurót (1984,4 milliárd forintot) fordítanak. Az ERC két ösztöndíjrendszert dolgozott ki: a Starting Grant a fiatal kutatók támogatását célozza, az Advanced Grant pedig tapasztalt kutatókét.
Pálinkás József, az Akadémia elnöke a konferencia első napján elmondta, a tanács a felfedező kutatások támogatására jött létre, és az Európában munkálkodó kutatókat kívánja a kontinensen tartani. Kiemelte: noha Európában a felfedező kutatás kiemelkedő szintű, az utóbbi években sokat veszített népszerűségéből, az életre hívott pályázati rendszer éppen arra hivatott, hogy az amerikai és más kontinenseken lévő kutatóközpontok helyett az unióban maradjanak a tehetségek. – Európának le kell győznie a világot ötletekben, innovációban – fogalmazott Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Kiemelte: a pályázatok terén Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években, az unióhoz 2004-ben csatlakozó 12 országból hetvenen pályáztak, ebből hazánk 31 esetben nyert.
A következő keretprogram költségvetési célja az, hogy Európa több pénzt fordítson az ilyen pályázatokra, hiszen a program erősíti a kontinenst, és nemcsak a tudományt, hanem a kutatásokon keresztül a gazdaságot is – mondta Kroó Norbert, az Akadémia tagja az MTI-nek. Kiemelte: az Egyesült Államok gazdasága hosszú távon a legtöbbet az úgynevezett „blue sky”, a kék égből származó, a tudósok saját ötletein alapuló felfedező kutatásokból profitált. Surján László, az Európai Parlament tagja szerint soknak tűnik ugyan a jelenleg rendelkezésre álló összeg, de ahhoz, hogy Európa a jövőben is versenyképes maradhasson, még nagyobb forrásra van szükség. – Az Amerikában dolgozó kutatók 40 százaléka európai, amin változtatni kell – fogalmazott a politikus. Hozzátette: a Pálinkás József által életre hívott Lendület program jó példája annak, hogy lehet és érdemes a kutatókat visszacsábítani a hazájukba.