Tartható a hiánycél

Az egyszeri kiadásnak tekinthető Mol-ügyletet kihagyva a számításokból nem áll rosszul a költségvetés hét hónap után – mondta a lapunknak nyilatkozó elemző. Nem jó hír azonban a büdzsé számára, hogy sokat romlott a világgazdasági környezet.

Helyi önkormányzatok nélkül az államháztartás hiánya július végére elérte az 1494 milliárd forintot, amely az éves módosított előirányzat 126 százalékát teszi ki – tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap. A költségvetés július havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 13 milliárd forinttal magasabbak voltak, ami elsősorban a pénzügyi szervezeteket, továbbá az egyes ágazatokat terhelő különadóknak volt köszönhető. Az általános forgalmi adóból, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevételek elmaradtak az egy évvel korábbitól. A kiadások 482 milliárd forinttal magasabbak voltak, ami a tárca szerint a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatti alakult így. A hiány júliusra csak 996 milliárd lett volna, ha az állam nem vásárolja vissza az olajipari vállalat papírjait. – A költségvetés idei hiányának időarányosnál magasabb alakulását egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a nyugdíjreformból származó bevételek 529 milliárd forintja csak ezután kerül a számlákra – magyarázta a tárca a gyorsjelentésében. Továbbra is biztonságosan tarthatónak nevezte a 2,9 százalékos 2011-es hiánycél teljesítését.
– Valóban tarthatónak tűnik az idei évre tervezett 1184 milliárd forintos hiánycél. Az 529 milliárdos egyszeri nagy bevétel akkor fogja javítani a költségvetés egyenlegét, ha az állam a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett részvényeket eladja. Nincs pontos információnk arról, hogy mikor kezdődik meg az értékesítés – jegyezte meg a Magyar Nemzetnek Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Mint mondta, remélhetőleg nem tartanak sokáig a tőkepiaci turbulenciák, ugyanis a nyugdíjpénztári vagyon zöme részvényekben fekszik, amelyek értéke olvadni kezdhet a globális pánik hatására.
– Az, hogy 400 bázispont felé emelkedett a magyar államadósság kockázati felára, s így megdrágult a finanszírozás, egyelőre még nem veszélyezteti a 2011-es célok teljesülését. Az államadósságkezelő az év első felében ugyanis az egész évre tervezett devizakötvény-kibocsátást teljesítette, s forintkötvényből sem kell már sokat eladni ezen a számunkra kedvezőtlenebb áron – mutatott rá a szakember. Mindenesetre ha tartósan ilyen magas szinten maradna a kockázati mutató, elképzelhető, hogy enyhébb plusz-kiadáscsökkentő intézkedésekkel kellene kiegyensúlyozni a hatását. – A kockázatok kívülről jönnek, öszszességében a költségvetés első héthavi helyzete nem rossz. Az egyszeri, így trend szempontjából kevésbé fontos Mol-ügylet nélkül július hónapban többlettel zárt volna a büdzsé – mutatott rá Árokszállási Zoltán.