Bővülhet az örökségi lista

Éppen harminc éve fogalmazta meg az UNESCO az emberiség számára kiemelkedő jelentőségű kulturális és természeti értékek védelméről szóló világörökségi egyezményt. A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy a világörökségi jegyzék azokat a kiemelkedő kulturális és természeti értékeket foglalja magában, amelyekre mindenképpen oda kell figyelni, függetlenül attól, hogy bajban vannak-e, vagy sem.
Eddig csaknem 160 ország csatlakozott az egyezményhez, s az ehhez kapcsolódó jegyzékre 600 kulturális és természeti kincs került fel. A jelölést mindig a tagország kezdeményezheti a világörökség bizottságánál az adott hely kezeléséről és védelméről szóló részletes tervvel. Az értékelés két független tanácsadó testület – az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) és a World Conservation Union (IUCN) – feladata.
Tévednek, akik azt hiszik, hogy a listára kerülés automatikusan anyagi támogatást is jelent a címnyertes ország, helyszín számára. A közvetlen pénzbeli juttatásnál jóval nagyobb érdem, hogy a világörökségi terület a nemzetközi figyelem középpontjába kerül.
Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. Nyilvánvaló érdek, hogy a világon számon tartott kulturális értékek számát növeljük, és ezeken keresztül is képviseljük magyarságunkat. A világleltárhoz hazánk eddig hét helyszínnel járult hozzá. A jegyzékbe először a budai Várnegyed a Duna-parttal és Hollókő-Ófalu került fel 1987-ben. Budapest „a Duna-partok és a Vár látképe, a természeti és épített környezet harmóniájának ritka példája” indoklással kapta meg a címet. Hollókő a Várhegy alján épült középkori település palóc házaival, különleges, orsós szerkezetével mint élő település nyerte el a címet. Hollókő kitűnően érzékelteti a világörökségi cím jelentőségét: az évi ezerötszáz turista helyett ma minimum évi százötvenezer látogató keresi fel a falut. Aggtelek, a magyar–szlovák határ két oldalán elterülő gömör–tornai karszt egyedülállóan változatos felszín alatti világa 1996 óta természeti örökségként szerepel a jegyzékben. Aggtelek tipikus példája annak, amikor egyedülálló növény- és állatvilága miatt is kitüntetnek egy területet. A világon csak itt fordul elő a tornai vértő, és a barlangban van a déli sárkányfűnek az egyetlen hazai termőhelye is.
A pannonhalmi bencés főapátság épületegyüttese önmagában talán nem lett volna elegendő ahhoz, hogy a világörökség részévé avassák, ám a szakemberek két irányban bővítették ki az előterjesztést – a környezet és a belső tartalom felé. Pannonhalma elbírálásakor így elsősorban a szellemi központot értékelték, amely jelentős a magyar és az európai történelem számára. Pannonhalmát a Hortobágyi Nemzeti Park felvétele követte, amely vegyes kategóriában került listára.
Az 1999-ben világörökséggé emelkedett pécsi ókeresztény temető tipikus példája annak, amikor egy védett területen az egymást követő kultúrák kiemelkedő kincseit örökítettek át a jelen és a jövő számára. A középkori városfallal övezett terület kulturális és történelmi kontinuitása egyedileg és együttesen is értékes műemlékeket őrzött meg.
A legutóbbi díjazott, a Fertő tó és környéke kultúrtáj kategóriában kapta meg a címet. Az előterjesztést Magyarország és Ausztria közösen nyújtotta be. Bár a tó magyar része jóval kisebb, egyedi volta tagadhatatlan. Értékteremtő erő, hogy a Fertő tó földrajzi megosztottsága ellenére természeti egység maradt, amely hidrológiai kapcsolatban van a Dunával, és a legnagyobb sóstó Európában.
A kultúrtájegység részei a tavat körülvevő középkori eredetű települések, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély is.
A világörökségi címet persze el is lehet veszíteni. Bár ritkán merül fel, hogy töröljenek egy már felvett örökségi tételt a jegyzékből, ha a tagország nem teljesíti a felvételkor vállalt kötelezettségeket, az UNESCO dönthet a törléséről.
Hollókő-Ófaluban például veszélybe került az élő falu jelleg: a fiatalok kiköltöztek a településrészről, és félő volt, hogy nem lesz „utánpótlás”. Problémát jelentettek az utcai pavilonok is, amelyek a helyieknek ugyan megélhetést biztosítanak, de a faluképet rombolják. A cím nem került közvetlen veszélybe, de a bizottság vezetősége jelezte észrevételeit.
A világörökség nemzeti bizottsága tavaly év végén a világörökség központhoz fölterjesztette az új, magyar várományosi listát, rajta az Andrássy utat történelmi környezetével, a tokaji borvidéket és a visegrádi középkori királyi központot a vadászterülettel.