Durván nyolcadannyiból építettek óriás ugrótornyot az oroszok a két évvel ezelőtti vizes világbajnokságra, mint amennyibe ugyanez Budapesten kerül. Míg itthon mindent egybevéve több mint 3,1 milliárd forintot költenek a létesítményre, addig Kazanyban ezt megoldották 92 millió rubelből, azaz jelenlegi árfolyamon 411 millió forintból. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri fog, hiszen az orosz város még 2014-ben húzta fel az építményt egy akkori versenyre, és ezt tartották meg az egy esztendővel későbbi vb-re is. Ha a nyolcszoros árkülönbség nem lenne elég megdöbbentő, még ennél is lehet sokkal olcsóbban ilyen létesítményeket építeni: tavaly ugyanis szintén Oroszországban mindössze hárommillió rubelből (13 millió forintból) alakítottak ki versenyhelyszínt.
Ennyiből itthon nemhogy a tervezést, de még az engedélyezési, ellenőrzési munkákat sem sikerült megoldani: előbbi 118,5, utóbbi 58,9 millió forintot emésztett fel. Erre jött rá a két részre osztott kivitelezés 2,9 milliárdja, ami függetlenül attól, hogy a beruházást szétszedték, egy cégnél, a mindkét közbeszerzésen nyertes West Hungária Bau Kft.-nél (WHB) landolt (a cég neve az MTK-stadion építéséről lehet ismerős).
Az építkezésnél a nagyobb falat a Dunába épített talapzat kialakítása volt, amit még tavaly decemberben kezdtek, és több mint 1,9 milliárd forintba került.
Ennek funkciója tulajdonképpen annyi, hogy megtartsa a felette lévő medencét, valamint az arra épített tornyot. Ezt azonban – amint erről lapunknak Borsa Miklós, a vb szervezésén dolgozó Bp2017 Kft. szóvivője beszámolt – nem bontják el a világbajnokság után. Mint fogalmazott: ha a későbbiekben lesz hasonló verseny Magyarországon, akkor így csak a tornyot kell majd újraépíteni.
Ez, illetve a medence és a mobil lelátók – amelyek együttesen bő egymilliárd forintba kerülnek – ugyanis csak ideiglenes létesítmények, a szerződésnek eleme, hogy a vb után felszámolják őket. Mindez azt is jelenti, hogy a 30 méter magas létesítmény – aminek az építését múlt hét végéig a Red Bull Air Race miatt nem lehetett elkezdeni – legfeljebb néhány hétig áll majd. A toronynak a váza már megvan, a teljes versenyhelyszín azonban Borsa Miklós tájékoztatása szerint még nem készült el. Utóbbi egyébként abból a szempontból nem jelent problémát, hogy a tornyon csak július 28. és 30. között lesznek a versenyek, és az edzéseket sem kezdik meg vélhetően július 23. előtt.
Visszakanyarodva a kazanyi beruházáshoz: bár a projekteknek lehetnek olyan sajátosságai, amelyek miatt eltérnek a költségek, a nyolcszoros szorzó akkor is megdöbbentő. Különösen annak fényében, hogy az oroszoknak általában nem sikerül korrupciómentesen megoldaniuk az ilyen fejlesztéseket. A minden idők legdrágább ötkarikás játékainak számító szocsi téli olimpia esetében például a helyi ellenzék úgy becsülte, hogy az 51 milliárd dolláros büdzséből 30 milliárdot sikkasztottak el. Bár az ellenzéki kritikák gyakran túlzók, ez esetben lehet alapjuk, hiszen volt olyan autópálya, amely kilométerenként 65 milliárd forintért épült az olimpiára.
A Bp2017 szóvivőjétől azt kérdeztük, néztek-e nemzetközi referenciákat korábbi vb-kről. Borsa közölte: a kivitelezőt közbeszerzésen választották ki, méghozzá úgy, hogy a West Hungária Bau (WHB) Kft. adta a legolcsóbb ajánlatot. Ez szigorúan véve igaz is, de érdemes hozzátenni, hogy a – vb esetében bevett gyakorlatnak megfelelően – a torony építésére kiírt tenderre három céget hívtak meg, amelyekből az egyetlen nemzetközi szereplő nem adott le ajánlatot. Így a WHB-n kívül csak a Záév Zrt. pályázott, amely mások mellett jelenleg a 13 milliárdos szombathelyi és a 150 milliárdból épülő Puskás-stadionon is dolgozik.
