Paks II.: különös megbízás

A bővítésben érdekelt Roszatom Fidesz-közeli ügyvédet bízott meg képviseletével.

Szabó Iván korábban intenzíven foglalkozott az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, közszolgáltató cégekkel, ezeken belül különösen a víziközművekkel, ami az iroda fő profilját képezi. Irodája látta el a pécsi önkormányzat Tettye Forrásház Zrt.-jének képviseletét a francia Suez Environnement vállalatcsoporttal szemben a Pécsi Vízmű Zrt. ügyében, amikor lényegében államosították a víziközművet. Mint ismeretes, a baranyai megyeszékhely tulajdonában lévő Pécsi Vízmű (PV) Zrt.-ben a Suez-csoporté volt a kisebbségi részvénycsomag. A fideszes városvezetés 2009 szeptemberében szakítani akart kisebbségi partnerével, mivel úgy látta, hogy a Suez által irányított PV drágán szolgáltat, és „talicskával tolja ki” a hasznot a cégből. A Suez azonban meg akarta őrizni tulajdonrészét, ezért a város egy másik vállalkozására, a Tettye Zrt.-re bízta a vízszolgáltatást, s utóbbi cég elfoglalta a PV telephelyeit. Négy évig húzódott a vita, végül Pécs önkormányzata és a párizsi székhelyű Suez-csoport megegyezett. E szerint a franciák 3 milliárd forintot kapnak azért, hogy visszaadják a városnak a Pécsi Vízmű Zrt.-ben birtokolt 48 százalékos részvénycsomagjukat. A pénz kifizetését az állam átvállalta, Szabó Iván pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Emellett még a Pintér Sándor belügyminiszterhez kötődött Civil Zrt.-nek is nyújtott jogi tanácsadást. Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. megbízásából is közreműködött közbeszerzési eljárásokban. A kormányváltást követően több állami cégben kapott megbízást, tagja lett a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottságának. Nagy kérdés, hogy miért láttak személyében fantáziát az oroszok, hiszen egyértelműen kitűnik, hogy Szabó Iván jó kapcsolatot ápol kormányközeli személyekkel. Lapunk tegnap délután a Roszatomot is megkereste ez irányú kérdéseivel, de választ még nem kaptunk.

A 2014 januárjában aláírt paksi atomerőmű-bővítés becsült költsége egyébként 12 milliárd euró, vagyis mintegy 3700 milliárd forint. A projekt megvalósításához 10 milliárd eurót az Oroszország által nyújtott 30 éves futamidejű államközi hitelt ad, amelynek kamatlába négy-öt százalék lesz, a fennmaradó kétmilliárd euró pedig magyar önerő. A két darab AES–1200 típusú, orosz gyártmányú reaktor beépítésére tender nélkül a Roszatomot bízták meg a magyar hatóságok. Az Európai Bizottság novemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Roszatom versenyeztetés nélküli megbízása miatt, most pedig jó eséllyel egy másik ugyanilyen vizsgálat indulhat az Európai Unió villamosenergia-piaci irányelvének figyelmen kívül hagyásáért. Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos ugyanakkor rámutatott: az új reaktorok biztonságosak lesznek, és atomerőművek nélkül a folyamatos és stabil villamosenergia-ellátás nem lehetséges.