Euróbevezetés után azonnal jött a pofon Bulgáriának

Alig néhány hónapja lett az eurózóna tagja Bulgária, az Európai Bizottság máris túlzottdeficit-eljárást készül indítani az ország ellen. Az euró bevezetése után kiderült, hogy a közös valuta önmagában nem oldja meg a gazdaság szerkezeti problémáit, miközben a bolgár eset a magyar csatlakozási tervek szempontjából is fontos tanulságokat hordozhat.

Bulgária esetében az euró bevezetése nem oldott meg minden gazdasági nehézséget. Mi több, egyelőre megnehezítette a kormányzat dolgát, valamint a bolgárok élelmiszer-vásárlását Fotó: Vémi Zoltán

Ez jön, ha szabadelvűen vezetik az eurócsatlakozási statisztikákat

Kívülről nehéz eldönteni, hogy melyik szereplőnek van igaza, de úgy tűnik, hogy a csatlakozáskor – vagyis 2025-ös év folyamán elvégzett vizsgálatok idején – a hivatalos adatok még megfelelőnek bizonyultak. Itt érdemes emlékezni Görögország esetére, amikor egy uniós tagállam meglepően kreatívan és szabadelvűen vezette a csatlakozás szempontjából fontos statisztikákat, annak érdekében, hogy mielőbb az euróövezet tagja lehessen. A görög statisztikák hamisításának súlyos következménye lett, amely több mint egy évtizeden át meghatározta az ország gazdasági és társadalmi fejlődését, pontosabban annak hiányát. 

Egyelőre nem tudni, hogy Bulgária esetében történt-e kreatív könyvelés, de az Európai Bizottság jelentése szerint Bulgária éves hiánya tavaly év végére 3,5 százalékra szélesedett, és az előrejelzések szerint idén a 4,1 százalékot is elérheti. 

Más szavakkal, úgy tűnik, hogy Bulgária esetében az euró bevezetése nem oldott meg minden gazdasági nehézséget. Mi több, egyelőre megnehezítette a kormányzat dolgát, valamint a bolgárok élelmiszer-vásárlását.

Az euró bevezetése önmagában nem old meg mindent

Az euró bevezetésének vannak előnyei, de hátrányai is. 

• Az alapos strukturális felkészültség, 
• a megfelelő árfolyam, 
• a bevezetés időpontja, 
• az üzleti ciklusok szinkronizáltsága mind olyan tényezők, amelyek fontosabbak kell, hogy legyenek, mint a mindenáron bevezetett euró. 

A bolgár és a görög eset jó emlékeztető arra, hogy az euró bevezetése önmagában nem old meg strukturális gazdasági problémákat – sőt a saját árfolyampolitika elvesztésével éppen a rugalmasságot szünteti meg, amelyre a nehéz pillanatokban a legnagyobb szükség lenne – véli a kutató. 

Máthé Réka Zsuzsanna szerint 

mielőtt Magyarország 2030-ban bevezetné az eurót, ahogyan azt a kormány tervezi, talán érdemes Szófiára nézni és felmérni, hogy valóban készen állunk-e, vagy presztízsből erőltetünk olyan lépéseket, amelyeket az ország gazdasága nem bírna el.

Szófia esete kemény igazságokra ébresztheti rá az európai integráció túlzottan optimista követőit – teszi hozzá.