
Ugyanakkor a nagyon kicsi műszeregység továbbra sem telitalálat, pontosabban nem illik egy ilyen kaliberű autóba. Amikor ezt szóvá tettem az illetékeseknek, a válasz nagyon őszinte volt: tudnak róla, vásárlói oldalról is többen kritizálták ezt a részletet és keresik a megoldást. A helykínálat elöl és hátul is pazar, a csomagtartó pedig egy jó családi autóhoz méltóan gigászi, a „mezei” Enyaq 585, míg a kupé 570 liternyi pakkot fogadhat be. A modellpáros más szempontból is magasra teszi a lécet, a beépített esernyő, a jégkaparó vagy a hátsó sorban lévő telefontartó zsebek mutatják, a Skodánál még mindig nagyon fontos a praktikum.

Miközben a technikai színvonalat az immáron kiterjesztett valóságot használó head-up display és a távirányítással is vezérelhető parkolás emeli, a hajtáslánc is változott. Egészen pontosan az akkucsomagot frissítették, így az Enyaq kétirányú energiaáramlásra képes és egy háztartási elektromos rendszerben energiatárolóként is használható. A kínálat továbbra is három tagot számlál mindkét karosszériaváltozatnál,
az alapot a 60-as jelű, 59 kWh kapacitású, hátsókerékhajtású típus jelenti 204 lóerővel, amelynek hatótávolsága 437–446 kilométer.
A 85-ös jelű modellekben 77 kWh-s akkumulátor tárolja az energiát, a csúcsteljesítmény pedig attól függetlenül 286 lóerő, hogy a hátsó- vagy összkerékhajtású verzióról beszélünk – ezek a változatok valós körülmények között is képesek az 500 kilométer feletti hatótávolságra. Érdekes, hogy a töltési maximum mindegyik változatnál más, a 60-as 165, a 85-ös 135, míg a 4×4-es 85x 175 kW-os töltést fogadhat, utóbbinál ki is próbáltuk, hogy huszon pár perc alatt tíz százalékról nyolcvanra ugrik a szint a megfelelő töltő használatával.

Bár a rugalmasságra aligha lehet panasz, az Enyaq sem lesz az Autobahn ördöge, a 60-as esetében 160, míg a 85-ösnél 180 km/órában maximalizálják a végsebességet. A 286 lóerőt ugyanakkor nem tudtuk kihasználni a menetpróbán, Csehországban ugyanis drákói szigor van érvényben a gyorshajtókkal szemben, a telepített traffipaxok mellett rendőrautókból is előszeretettel mérnek. Az persze egyértelműen kiderült, hogy az Enyaqot jó vezetni, a hátsókerékhajtással intenzív gyorsításnál értelemszerűen nincs hajtási befolyás a kormányon és a rugózás illik az utazóautó jelleghez.
Bár a hátsó dobfék szokatlan látvány egy bő kéttonnás, izmos autón, az üzemi fékek eleve nincsenek nagy terhelésnek kitéve,
hiszen nagyrészt az elektromotorokkal végzi a lassítást a jármű.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!