Kóka János (SZDSZ) sokallta az állam számára megállapított több mint kilencezer közfeladatot, amit meg lehetne szűrni és ezzel 200-300 milliárd forintot megtakarítani. Ez a költségvetés így nem jó. Át kell gondolni az állami feladatokat, van-e köztük olyan, amit rá lehet bízni az egyénre vagy a piacra, és nem kell pazarolni az adófizetők pénzét – jelentette ki.
Szerinte ezen a téren vannak tartalékok, mert „Magyarországon még mindig a szocializmusból van több, nem pedig a kapitalizmusból”, és nem a piacgazdaság, a szabadkereskedelem túl sok, hanem az állami szerepvállalás. A liberális frakcióvezető szerint az antikapitalista reflex tévút, és hamis diagnózis a kapitalizmust hibáztatni azért, ami történik. A demokráciafelfogás stratégiai szintű zavarára utal, hogy különböző politikai oldalakon egyaránt megfigyelhető a szocializmus iránti nosztalgia – tette hozzá Kóka János.
Az SZDSZ vezérszónoka szerint amíg a Kormányszóvivő.hu portálhoz a bolti ár két-háromszorosáért vásárolják meg az eszközöket, addig nem lehet csökkenteni a tanárok, egészségügyi dolgozók fizetését. Mint mondta, az államnak magán kell kezdeni a rendszerszintű átalakítást, és ha napirenden van a 13. havi fizetés és nyugdíj újragondolása, akkor azt is át lehet gondolni, miért kapnak alanyi jogon családi pótlékot a leggazdagabbak. Kóka János álságosnak nevezte a válság kapcsán arról beszélni, hogy a kormány mindenkit megvéd, így például igazságtalan a devizahiteleseket az adófizetők pénzén megvédeni, és helytelen, ha az egyéni felelősségvállalás helyére a mindenkit megvédő állam lép.
A szabad demokrata frakcióvezető azt mondta, a gazdasági előrejelzések általában tévesek, és mindig egy irányba tévednek, tendenciózusan jobbnak látják a jövőt. Ezért szerinte az elsődleges felelősség a kormányé, de a szocializmus visszatüremkedésének megakadályozásában, a reformok elmaradásában közös a politika felelőssége. Szólt arról, hogy a „szocializmus logikájában” milliárdokat herdált el a vasúttársaság, a „kamu” rokkantnyugdíjasok vagy az értéktelen diplomákat adó felsőoktatási intézmények, önkormányzatok és minisztériumok. Történelmi jelentőségűnek minősítette, hogy a Fidesz vezérszónoka a fővárost érintő közigazgatási reformról beszélt, mert ha ez megvalósul, „már megérte itt összejönni”. „Bizonyos mértékben nagyobb ma az együttműködésre az esély” – jegyezte meg a szabad demokrata politikus.
Kóka János tíz kiemelt célt jelölt meg a költségvetés kapcsán: a plafontörvény szentesítését, jelentős költségvetési tartalékok képzését arra az esetre, ha a tervezettnél is nagyobb lesz a gazdasági visszaesés, stabilitási és adóreformalap létrehozását, a költségvetés pénzügyminisztériumi tervezésének alapvető megváltoztatását, átláthatóvá tételét, a 2012-es euróbevezetést, a vállalkozások hitelhez jutási képességének biztosítását, a nagy elosztórendszereket átalakítását, a több mint kilencezer közfeladat áttekintését és csökkentését, az IMF-hitelkeretek „bölcs” felhasználását, a válságból kilábalásért felelős nemzeti válságtanács létrehozását, illetve az új pártfinanszírozási törvény megalkotását.
Herényi Károly (MDF) szerint a koncepciótlan fűnyíróelv csak tűzoltás, a törvényjavaslat a közkiadások érdemi struktúrájába nem avatkozik be, átmeneti megoldásnak tűnik. Nem a fájdalmas improvizáció, hanem az érdemi reform a megoldás. Ha a kormány nem ismeri fel a reformok végrehajtásának szükségességét, az egyensúly mindig alacsonyabb szinten fog megvalósulni – mondta az MDF vezérszónoka.
A költségvetési törvény minden esztendőben óriási lehetőséget kínál a kormánynak, hogy megfelelő prioritások, célok kijelölésével növelje a gazdasági szereplők versenyképességét, és hozzájáruljon az ország gazdagodásához. Ezzel szemben 2002 óta a költségvetési törvény összeállításánál az egyensúly megtartása az uralkodó szempont, és még ez sem mindig sikerül – jegyezte meg Herényi Károly. Az MDF frakcióvezetője kifogásolta, hogy egy gyorsan változó világban a kormány csak „követő” magatartást tanúsít, és ez nagymértékben felelős a kialakult helyzetért.
A kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy ha ezen nem változtat, csak lefelé mehet minden, az egyensúly nem ösztönzi a fejlődést. Ugyanakkor a válság akár „teremtő pusztítás” is lehet, alkalmat adhat a kialakulásához hozzájáruló struktúrák eltakarításához. Ám ehhez hiteles kormány és társadalmi támogatás kell, erre Gyurcsány Ferenc nem alkalmas, csak egy új miniszterelnök – mondta a vezérszónok. Herényi Károly szóvá tette, hogy a törvényjavaslatból nem ismerhető meg a foglalkoztatottság várható szintje, a válságkezelés forrása pedig a kiadáscsökkentés, a készenléti hitel és a bérbefagyasztás. Szerinte szükség van az alapkamat csökkentésére, továbbá a kis- és középvállalatokat támogató határozott stratégiára.
(MTI)
