Hazudott a Tesco

Nem tartotta be a szavát a Tesco, továbbra is árulja a bizonyítottan hamisított mézet. A Magyar Nemzet eközben újabb hamisítványokra bukkant a boltokban. Az élelmiszer-forgalmazók és a kereskedők úgy játsszák ki a törvényeket, ahogy akarják. Az áldatlan állapotok már felvetik Süth Miklós főállatorvos és Gráf József miniszter szakmai és büntetőjogi felelősségét is.

Az áruházlánc ígérete ellenére a siklósi Tescóban szombaton még lehetett vásárolni az Alimenti Kft. hamisított virágmézét. Az élelmiszer-hamisításért 3 év börtön is járhat.

Nemcsak a Tesco, hanem az Auchan, a Super Diszkont és a CBA áruházai is árulnak hamisított mézet. A Magyar Nemzet októberben különböző mézeket vásárolt e láncok boltjaiban, amelyek megvizsgálásával a világ egyik legelismertebb laboratóriumát bízta meg. A németországi Brémában található Applica olyan akkreditált vizsgálatot végzett, amelynek eredményét a világon mindenki elismeri, azaz talán a magyar hatóságnak is iránytű lehetne: idegen enzimek jelenlétét vizsgálta a termékekben. Idegen enzimek a mézben nem lehetnek. Amelyik ilyet tartalmaz, az nem méz, hanem hamisítvány, ezért meg kell semmisíteni. Ennek megfelelően a laborvizsgálat eredménye a tiszta vagy a szennyezett minősítést kapta. A különböző mézek kiválasztásában és megvizsgálásában az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) gyakorlatát követtük.

Az egyesület évente brémai laboratóriumokban vizsgáltatja meg a különböző boltok polcairól szúrópróbaszerűen levett mintákat, így történt idén is. Mi azon mézforgalmazó cégek termékeit vásároltuk meg mintának, amelyekről az OMME vizsgálatakor már kiderült, hogy a termékük hamisítvány. Az eredményeket pénteken kaptuk meg a tekintélyes brémai laboratóriumból. A korábbi cikkeinkből már ismert Alimenti Kft. mellett a notórius hamisítók – a Klenáncz Méhészet, a Somlyószigeti Méztermelő és az Alba-Méz Kft. – most is hozták a formájukat, nem sikerült felhagyniuk a pancsolással. Az Alba-Méz a gyerekekre sincs tekintettel. A műanyag mackókba csomagolt méz mindegyike szennyezett. A legtragikusabb eredményt azonban a Nagy és Fia Kft. hozta: az összes méze megsemmisítendő szemét. (Az eredmények táblázatunkban találhatók.)

(A teljes lista megtekintéséhez kattintson a képre!)

Az élelmiszer-áruházakat nem zavarják a hamisítók. A pécsi Tescóban a sokadszori hamisításon ért Alimenti Kft. akácméz feliratú üvegei szombaton is ott sárgállottak a polcokon. A siklósi Tescóban pedig az Alimentitől ugyanolyan virágmézet talált tudósítónk, amelyikről a múlt héten kiderítettük, hogy a megengedettnél kétszer több répacukrot tartalmaz. Az áruházlánc ugyan megígérte, hogy ezeket azonnal leszedi a polcokról, ám nem így történt. Az Alimenti gátlástalansága arra utal, hogy a törvénytelenségek elkövetése közben semmitől sem kell tartania. Mézesüvegeire továbbra sem teszi rá a kötelezően előírt, az eredeti csomagolás bontatlanságát biztosító szalagot, pedig erre már felhívtuk a nyilvánosság és az élelmiszer-ellenőrzési hatóság figyelmét. A három évig terjedő börtönnel büntethető élelmiszer-hamisításon kívül ezért ugyancsak büntetés járna a cégnek, ám sem a Tescót, sem a hatóságot láthatóan nem érdekli az Alimenti ámokfutása.

A fogyasztók megkárosításához az áruházláncok és a forgalmazók törvénytelen magatartása mellett a Süth Miklós agrárszakállamtitkár-főállatorvos által felügyelt élelmiszer-ellenőrzési hatóság szerepe járul hozzá leginkább. Feladatainál és jogkörénél fogva ennek a közpénzből tartott szervezetnek ugyanis folyamatosan ellenőriznie kellene a piacra kerülő mézeket. A hatóság azonban nem hajlandó sem a hamisítókat kiszűrő hatékony fellépésre, sem a megelőző együttműködésre. Az OMME ugyanis hiába várja, hogy az éves ellenőrzéseket közösen végezzék el, Süth Miklósék mondvacsinált indokokkal elhárítják maguktól az együttes akciókban való részvételt. Az OMME az eredményeket a saját lapjában, a Magyar Méhészetben teszi közzé, ám hiába leplezi le a csalókat, a hatóság a füle botját sem mozgatja.

Pedig az élelmiszer-ellenőrzésben „egy perc megállás sem lehet”, hiszen a boltokba kerülő termékek a fogyasztás miatt folyamatosan változnak. A szakhatóság azonban szabotálja a jogszabályok betartatását a piaci szereplőkkel. Ilyen volt többek között az a tavaszi eset, amikor a Magyar Nemzet hamisításon érte az Alimenti Kft.-t, amelynek következtében a hatóság ugyan kötelezte a Tescót, hogy vegye le a polcairól a szemetet, büntetőfeljelentést azonban nem tett a cég ellen, és arról sem intézkedett, hogy a hamisított terméket megsemmisítsék. Ezért az újra a fogyasztók asztalára kerülhetett. A bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépés sorozatos elmulasztása felveti a bűnpártolás gyanúját Süth Miklósék hivatalával szemben. Kérdés, hogy ha ellenőrzést nem végez, akkor vajon mit csinál a hatóság. Süth Miklós főállatorvos korábbi nyilatkozatában jelezte: Magyarországon eddig nem volt olyan vizsgálati módszer, amellyel bebizonyítható, ha egy méz hamisítvány, ezért kikísérleteznek egyet. A főállatorvos nem mondott igazat. Magyarországon tucatszámra léteznek ugyanis olyan vizsgálati módszerek, amelyekkel bebizonyítható, hogy egy méz hamisítvány. A Magyar Nemzet által lebuktatott Alimenti Kft. mézét is egy ilyen jól bevált vizsgálati módszerrel analizálták, s ilyennel nemcsak a magán-, hanem a hatósági laborok is régóta rendelkeznek.

Az új módszer kikísérletezése megfeszített munkával hónapokat vett igénybe és több tíz millió forintba került (a brémai Applica 35 euróért, azaz körülbelül tízezer forintért vizsgál meg egy mintát). A finanszírozás természetesen közpénzből történt. Csütörtökön jelentette a Magyar Távirati Iroda, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Központi Laboratóriumában olyan szabadalmaztatás alatt álló módszert fejlesztettek ki, amivel kimutathatók a hamisított méz eltérő enzimjei. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a köztévében örömmel üdvözölte az új módszer megszületését, amelyet majd más országoknak is értékesíthetünk. A méhészszakma egyöntetű álláspontja azonban, hogy a több tíz millió forintnyi fejlesztés luxusberuházásnak minősül akkor, amikor a boltok tele vannak a legegyszerűbb laboratóriumi módszerekkel kimutatható hamisítványokkal. Ezeket pedig akár itthon, akár külföldön ennél jelentősen olcsóbban meg lehetne vizsgáltatni, majd érvényesíteni a jogi szankciókat a törvényszegőkkel szemben.