A friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy a felnőtt állampolgároknak több mint a fele (57 százaléka) a „párt” szóval leginkább az MSZP-t azonosítja, ez a párt jut elsőként az eszükbe, s csak alig feleannyian asszociálnak elsőként a Fideszre. A szocialista szavazók 80 százaléka említi első helyen az MSZP-t, míg 15 százalékuk a Fideszt. Ezzel szemben a Fidesz szavazók ugyanakkora arányban asszociálnak a legnagyobb kormánypártra és saját pártjukra (44-44 százalék). A pártválasztásukban bizonytalanok 54:28 arányban nevezik meg elsőként az MSZP-t. Összességében egyébként a két nagy párt ismertsége rendkívül magas, a megkérdezettek 92-93 százaléka nevezi meg valamelyiküket, vagy mindkettőjüket spontán.
Az MDF-et és az SZDSZ-t egyaránt négyből hárman említették, az ötödik parlamenti párt, a KDNP pedig a kérdezettek egyharmadának jutott eszébe. Minden más párt ismertsége 20 százalék alatt marad, ami azt jelenti, hogy a kérdezettek a pártokkal a parlamenti pártokat azonosítják.
A Fidesz a legszimpatikusabb
A kutatás során a kérdezetteknek azt is értékelniük kellett, hogy mennyire érzik magukhoz közelinek vagy távolinak az egyes pártokat. A megkérdezettek a felsorolt tíz párt mindegyikét ötfokú skálán osztályozhatták, ahol az 1-es azt jelentette, hogy nagyon távol áll, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon közel áll az adott párt a válaszadókhoz. A közelség-távolság eredményei igen hasonlóak a 2008. májusában mértekhez. A társadalom relatív többsége, 39 százaléka egy pártnak sem adott közepesnél jobb jegyet, ezzel szemben a megkérdezettek 30 százalékára jellemző a többes pártszimpátia, míg 31 százalékuk csak egy pártnak adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. Októberben a pártok támogatottsági sorrendjét a Fidesz vezette, nincs ez másként a szimpátia-sorrendben sem. A megkérdezettek 31 százaléka adott közepesnél jobb osztályzatot a Fidesznek és csak 23 százaléka az MSZP-nek, azaz a különbség 8 százalékpont.
A két kisebb parlamenti párt közül az MDF-et valamivel többen (9 százalék) érzik magukhoz közelállónak, az SZDSZ esetében ez az érték már csak 7 százalék, ami megegyezik a Jobbik esetében kapott eredménnyel (MIÉP 5 százalék, Munkáspárt és Élőlánc 3-3 százalék). Ha fordítottan közelítünk, és azt vizsgáljuk, hogy mennyien adnak egyes vagy kettes osztályzatot a pártoknak, a sorrend némiképp módosul. A legelutasítottabb párt a Munkáspárt (66 százalék) valamint a MIÉP (65 százalék), majd az FKGP (59 százalék), a Jobbik (56 százalék) és az SZDSZ (55 százalék) következik, végül a KDNP (51 százalék) és az MDF (50 százalék) zárja a többségében negatív osztályzatokkal értékelt pártok sorát. A Fidesztől távol állók aránya 39 százalék, míg az MSZP-től távol állóké 47 százalék, azaz a különbség itt is 8 százalék.
Az MDF az MSZP-vel és az SZDSZ-szel egy térfélen
A pártok közötti távolságok egy statisztikai eljárás révén ábrázolhatóak. Ez alapján az SZDSZ és az MSZP még mindig viszonylag közelállónak ítéltetik, és egy térfélen található velük az MDF is. A Fidesz áll a legtávolabb ezektől a pártoktól.
Összességében a Fidesz és az MSZP is nagyon megosztja a társadalmat, mert értékítéletük alapján e két párthoz nagyon közelálló másik erő igazából nincs is. A politikai mező egészére továbbra is érvényes, hogy a két nagy párt jelenti a viszonyulási pontot a választók számára, és ezekhez képest helyezkedik el a többi párt is a rendszerben.
(Századvég-Forsense)
