A szakszervezeti vezető elmondta: az Ab-határozatban megfogalmazott érvek szerintük nem alaposak, és attól, hogy a citált jogszabályt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, attól a törvényi helyzet nem változott meg. Hiszen – mint mondta – amikor felkarolták az Albert-házaspár népszavazási kezdeményezését, akkor még nem volt törvényileg szabályozva az egészségbiztosítási rendszer.
Gaskó hangsúlyozta, a Liga és a népszavazási aláírásgyűjtésben részt vevő szervezetek nem a törvény ellen, hanem egy – nevezetesen a piaci alapon működő – társadalombiztosítási modell ellen csatlakoztak az Albert-féle kezdeményezéshez. Nem lehet elfogadni azt az érvrendszert, hogy azért nem lehet népszavazást tartani a kérdésről, mert az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés – közölte Gaskó. „Csak akkor lehetséges egy ilyen körülmény-változást figyelembe venni, ha például az alkotmány módosult volna, de egy ilyen törvény nem játszik szerepet a jogi környezet változásában” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Súlyos helyzet keletkezett a hétfőn Ab-döntéssel, hiszen ezzel a határozattal „majdhogynem a népszavazást, mint alkotmányos jogintézményt ürítette ki” – mondta Gaskó István. Az aláírásgyűjtésbe bekapcsolódott többek között a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezte, a Levegő Munkacsoport, a TB-Mentők és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) is.
Éger István, a MOK elnöke úgy vélekedett az egészségbiztosítás üzleti alapúvá tételének veszélye nem múlt el, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hét regionális intézetté bontása mintegy előszobája lehet a piacosításnak. „Nem ok nélkül gyanakszunk” – tette hozzá a köztestület elnöke, utalva arra, hogy az „államtitokká minősített” IMF-szerződésben nyújtott hitel lehívásának feltétele lehet a közszolgáltatások – oktatás, egészségügy – magánosítása.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt mondta, tudomásul veszik az Ab döntését, de ennek a döntésnek az az üzenete, hogy a népakarat nem szent. Kiemelte: a szakszervezetek új akcióba kezdenek, ha úgy érzik, veszély fenyegeti a társadalombiztosítást.
Szabó Endre, a NOE vezetője szerint azzal, hogy az Ab ezt a döntést hozta, a társadalom teljesen védtelen maradt, hiszen nincs garancia arra, hogy valakik ne kíséreljék meg az állami társadalombiztosítási rendszert megváltoztatni.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvény megalkotásának megakadályozása abban az esetben lehet népszavazás tárgya, ha a törvény megalkotására valódi kormányzati, törvényhozási akarat fogalmazódott meg, s az formalizált módon is megjelenik, a törvény előkészítés alatt áll, a tárgyban törvénytervezet készült, illetőleg törvényjavaslatot nyújtottak be. A népszavazáson feltett kérdés a következő lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”.
(MTI)
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
