Tovább egyeztetnek a magyar-szlovák viszonyról

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar-szlovák viszonyt érintő legutóbbi történések értékelésében alapvetően egyetértenek a parlamenti pártok, a konkrét lépésekről pedig tovább egyeztetnek. A miniszterelnök erről az általa kezdeményezett ötpárti egyeztetés után beszélt dolgozószobája előtt, hétfőn a parlamentben. Navracsics Tibor szerint Szlovákiában a szélsőséges szervezetek a kormányzati politika részét képezik. • Gyurcsány: A nacionalisták tönkretehetik a két ország viszonyát • Az evangélikus egyház elítéli a szélsőséges megnyilvánulásokat• A gyűlölet gerjesztésének megállítását kérik a magyarországi szlovákok

A kormányfő azért kezdeményezett egyeztetést, hogy közösen beszéljék meg, miként kezeljék a magyar-szlovák viszonyban keletkezett feszültségeket. Szerinte kivételes helyzet van, hiszen a pártok alapvetően egyetértenek abban, miért jött létre ez a helyzet, mi jellemzi azt, és miben különbözik a magyar és a szlovák álláspont. Ezután, szintén közösen lehet arról dönteni, mit kell tenni azért, hogy Magyarország megvédje érdekeit – jelentette ki Gyurcsány.

A kormányfő „érzékenynek” nevezte a magyar-szlovák vitát. Nem érdekelt egyik fél sem abban, hogy jelenkori történelmét szélsőségesek írják – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor: „Budapesttől, a budapesti kormánytól több kilométer távolságra vannak a szélsőségesek, átvitt, képletes és fizikai értelmében egyaránt”. A magyar politikának nem része a nacionalizmus, a magyar kormány nem építkezik nacionalista szándékokból, nem gondolja azt, hogy ilyen áron kell nemzeti egységet teremtenie, hogy valakivel szemben fogalmazza meg Magyarország identitását – jelentette ki, hozzátéve: nem is kap ilyen ösztökélést az ellenzék felől.

Gyurcsány Ferenc úgy látja, ettől eltér a szlovák helyzet. Szavai szerint „több mint szerencsétlen, hogy a szlovák kormánypolitika alakításában részt vevő politikai pártok vezetői hírhedten nacionalista nézeteket vallanak, ráadásul olyan hangnemben, amely nemcsak a politikában, hanem normális emberi viszonyok között is elfogadhatatlan”. Hozzátette: kétségtelen, hogy azok a magyar közélet peremén megjelenő „kis csoportocskák”, amelyek Magyarországon elfogadhatatlan nacionalista nézeteket képviselnek, és megjelennek Szlovákiában, lehetőséget adnak arra, hogy összemossák a két dolgot. Innen kezdve megkísérelhetik, hogy bennünket ültetnek a vádlottak padjára, de ezt nem kell elfogadni, és világossá kell tenni, hogy társadalmi, politikai értelmemben a két szélsőséges magatartás között olyan nagy a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között. Hangsúlyozta: az egyik egy marginalizálódott csoport, míg a másik a kormánypolitika alakítója.

A miniszterelnök nem adott lehetőséget arra, hogy az újságírók kérdezhessenek, miután elmondta álláspontját, visszatért dolgozószobájába.

„Nem lehet egyenlőségjelet tenni a magyar és szlovák szélsőségesek közé”

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője újságírónak azt mondta: ne felejtsük el, hogy míg Magyarország esetében a szélsőségesek, a jogszabálysértők esetleg „magukról megfeledkezett futballszurkolók vagy éppen egyéb szélsőséges szervezet tagjai”, addig Szlovákiában a szélsőséges szervezetek a kormányzati politika részét képezik.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szintén arról beszélt, hogy elítélnek minden szélsőséget Szlovákiában és Magyarországon is, azonban nem tehető egyenlőségjel a kettő közé.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke ugyancsak alapvető különbségnek nevezte, hogy a magyar parlamentben nincsenek szélsőséges pártok, szélsőséges politikai erők. Hozzátette: ez viszont nem mentség arra, hogy a parlamenten kívüli szélsőséges magyarországi szervezetek Szlovákia területén nacionalista felhangokkal tűzdelt demonstrációkat tartsanak.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt mondta: Magyarországon nincs olyan parlamenti párt, amely a szélsőségekkel bármiféle kapcsolatot tartana.

(MTI)