Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte a tatárszentgyörgyi rendezvényt, amely jogszabálysértő volt, mert az ott elhangzott beszédek a „cigánybűnözést” állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. A közjogi méltóságok és a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást – emlékeztetett a bíró.
A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy „Jön a gárda és majd rendet csinál!” Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható. A félelemkeltés is alkalmas lehet mások jogainak megsértésére – fejtette ki a bíró. Hozzáfűzte: a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki – jegyezte meg a bíró. Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után újságíróknak azt nyilatkozta: fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.