Megállíthatatlan folyamatot indítana el a gárda feloszlatása?

„A Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége jogsértő, ezért fel kell oszlatni” – jelentette ki az ügyész a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per tárgyalásán. Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak, szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. • Gárda-per: zárt tárgyaláson folyik a bizonyítás• Kedden várható ítélethozatal a Magyar Gárda perében• Szigorú biztonsági intézkedések a Magyar Gárda perén

MNO
2008. 12. 16. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ügyész szerint a Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége jogsértő, ezért fel kell oszlatni, ugyanakkor a Magyar Gárda ügyvédje szerint az ügyészség nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani indítványát – hangzott el a civil szervezet feloszlatására irányuló polgári perben a Fővárosi Bíróságon kedden. Az ügyész és a Magyar Gárda ügyvédjének perbeszédét követően még több beavatkozó is felszólalhat a tíz órája tartó tárgyaláson, és várhatóan a késő esti órákban kihirdetik az elsőfokú ítéletet.

Hangulatot kelt

A Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész perbeszéde szerint a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak „masírozása”, vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Az ügyész kifejtette, hogy a perbeli szervezet megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Az ügyész szerint ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti. Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.

Vélt vagy valós

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket. Hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indítana el, melyben „ízlésterror”, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.

A perbeszédeket megelőzően a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videófelvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.