Megállíthatatlan folyamatot indítana el a gárda feloszlatása?

„A Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége jogsértő, ezért fel kell oszlatni” – jelentette ki az ügyész a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per tárgyalásán. Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak, szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. • Gárda-per: zárt tárgyaláson folyik a bizonyítás• Kedden várható ítélethozatal a Magyar Gárda perében• Szigorú biztonsági intézkedések a Magyar Gárda perén

MNO
2008. 12. 16. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ügyész szerint a Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége jogsértő, ezért fel kell oszlatni, ugyanakkor a Magyar Gárda ügyvédje szerint az ügyészség nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani indítványát – hangzott el a civil szervezet feloszlatására irányuló polgári perben a Fővárosi Bíróságon kedden. Az ügyész és a Magyar Gárda ügyvédjének perbeszédét követően még több beavatkozó is felszólalhat a tíz órája tartó tárgyaláson, és várhatóan a késő esti órákban kihirdetik az elsőfokú ítéletet.

Hangulatot kelt

A Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész perbeszéde szerint a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak „masírozása”, vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Az ügyész kifejtette, hogy a perbeli szervezet megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Az ügyész szerint ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti. Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.

Vélt vagy valós

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket. Hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indítana el, melyben „ízlésterror”, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.

A perbeszédeket megelőzően a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videófelvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.