A Pedagógusok Szakszervezetének fővárosi szakoktatási tagozata a szakképzési törvény módosítását kezdeményezi. A konkrét javaslatokról egy szerdai fővárosi fórumon döntöttek, amelyen a szakoktatás helyzetét vitatták meg fővárosi és vidéki iskolaigazgatókkal, tanárokkal, szakoktatókkal. Az érdekvédők többek között azt szeretnék, ha már 14 éves kortól lehetne gyakorlati képzéseket tartani a tanulóknak, akik tanműhelyi gyakorlaton vehetnének részt. Kezdeményezik továbbá, hogy a tankötelezettséget a jelenlegi 18 éves korhatárról 16 évre szállítsák le. Jurcsó Istvánné azt mondta, a tankötelezettség korábbi felemelése álmegoldás volt, amivel semmit sem nyertek, s még parkolópályának sem nevezhető ez a plusz idő, amit az intézményben töltenek a diákok.
A javaslatok között szerepel még, hogy vizsgálják felül a szakképzési hozzájárulás és az ezekből képzett szakképzési alapok elosztásának jelenlegi gyakorlatát, és bővítsék a felhasználási lehetőségeket. A szakszervezeti vezetők megvizsgálnák a gyakorlati képzésben a csoportlétszámokat is. Most 8-12 tanulót képeznek együtt, noha az ipari képzésben hat tanuló lenne az ideális – mondta. Pécsi Ágnes, a bizottság helyettes vezetője szerint a Térségi Intergrált Szakképző Központok létrehozásával a fővárosban az egészségügyi szakképzést „szétverték”. Jelenleg például nincs ápolóképzés, de komoly gondok vannak az epidemiológiai szakképzéssel is. Óriási intézmények jöttek létre, amelyek nem az oktatás érdekeit szolgálják – vélték az érdekvédők.
Visszaállítanák a szakmunka presztízsét
Együttműködési megállapodást írt alá az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesülete (GYOSZE) egyebek mellett a szakmunkásképzés színvonalának javítása érdekében csütörtökön Budapesten. A szervezetek közötti együttműködés célja továbbá, hogy emeljék a szakmunkásképzés hatékonyságát, helyreállítsák a szakmunka alacsony presztízsét, és a gazdaság szakmunkásigényének megfelelő képzést mozdítsanak elő. Az IPOSZ és a GYOSZE ennek érdekében negyedévente szakmai egyeztetést tart a szakképzés helyzetéről és a szükséges teendőkről, valamint kezdeményezni fogják a szükséges törvénymódosítások előkészítését. A határozatlan időre kötött megállapodást Szűcs György és Garbera István, az IPOSZ és a GYOSZE elnökei írták alá.
Garbera István elmondta, hogy bár a szakképzés a mai gazdasági helyzetben egy olyan terület, amely hosszú távon meghatározza a gazdasági tevékenységet, mégis kevés a szakmunkás. A GYOSZE-nél 100 körüli tanulólétszámmal működnek vállalkozások, ugyanakkor vannak olyan szakmák, ahol nem lehet vállalkozást indítani, mert nincsenek szakmunkások. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az országos hálózattal rendelkező IPOSZ-szal egyeztetik törekvéseiket a szakképzés helyzetének előmozdítása érdekében – hangsúlyozta a GYOSZE elnöke.
Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója az aláírás után elmondta, hogy a megállapodással írásos formába öntötték azt, ami a gyakorlatban már régóta működött. Hozzátette: ma az a legnagyobb probléma, hogy a munkába állók kevés gyakorlati ismerettel rendelkeznek, és a társadalomban alacsony az elismertsége a szakmunkának. Fontos cél, hogy visszacsábítsák a társadalmat a gyakorlati képzést igénylő szakmákhoz, és hogy perspektívát kínáljanak a szakképzés mellett döntőknek. A törvényi háttérről Solti Gábor elmondta: jelenleg sajátos, „ex lex” állapot uralkodik, mivel a parlament nem fogadta el a szakképzési törvény módosításait, így a régi törvény marad érvényben. Hangsúlyozta: az IPOSZ és a GYOSZE együttműködése azért is fontos, hogy a szakképzési törvényhez olyan módosításokat tudjanak kidolgozni, amelyek a szakképzés helyzetének javítását szolgálják.
(MTI)
origo.hu
Halál helyett második esély: egy segélykiáltás mindent megváltoztatott
