Az Észak-Dunántúlon már apadnak a folyók

Péntek reggel 6 órakor első fokúra mérsékelik az árvízvédelmi készültséget a Dunán Nagybajcsnál, Komáromnál és Esztergomnál, a Mosoni-Dunán Vének és Dunaszentpál között, valamint a Győr térségi folyókon – tájékoztatott a központi védelemvezető-helyettes csütörtök este.

MNO
2009. 07. 02. 18:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Petrőcz Bálint elmondta: a Lajta kivételével apadnak a folyók. A Duna vízszintje Nagybajcsnál mintegy 60 centimétert csökkent a nap folyamán, a Rába vízállása Győrnél 30 centiméterrel alacsonyabb a szerda éjszakai tetőzési értéknél. A Lajtán továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Ausztriában több helyen átbukik a víz a töltésen az alacsonyabban fekvő magyar mezőgazdasági területre, és hiába védik a vízügyesek a magyar védvonalat, az ár elönti a mentett oldalt. A helyzet tisztázására Janák Emil központi védelemvezető, s egyben az osztrák–magyar határvízi bizottság albizottságának vezetője egyeztetést tartott osztrák partnerével csütörtökön.

Az MTI érdeklődésére elmondta: az osztrák fél elismerte, hogy beavatkozással nem akadályozták meg a Lajta vizének átfolyását a mélyebben fekvő magyar területre, s emiatt 180 hektár mezőgazdasági terület víz alá került. A közös bejárást követően az osztrák és a magyar szakember egybehangzóan megállapította, hogy a magyar területet elöntő víz nem szivárgó víz, hanem árvízi elöntés. Ennek a különbségtételnek a kártérítés szempontjából van jelentősége – magyarázta Janák Emil, aki az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője is. Hozzátette: a határon átfolyó víz lokalizálására kizárólag a magyar fél tett erőfeszítéseket. Így a helyzetből adódó többletköltség és többletkár is a magyar felet sújtja – szögezte le.

A szakember tájékoztatása szerint a tényeket dokumentálták és a jegyzőkönyvet az osztrák–magyar határvízi bizottság első meghatalmazottjai elé terjesztik. Janák Emil közölte: Ausztriában – hegyvidéki ország lévén – nem alakítottak ki olyan árvízvédelmi szervezetet, mint amilyen a mélyebben fekvő Magyarországon működik. Ezzel magyarázható, hogy az osztrák szakemberek nem számoltak a töltésen átbukó víz átfolyásával Magyarországra.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.