Magyarország most egy nagyon cselekvő, a válságból kifelé lábaló korszakát éli, megértette a válság üzenetét és ezzel a cselekvéssel szeretne ismét Európa és a régió vezető, teljesítményére joggal büszke országa lenni – fogalmazott. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyi garancia van a pozitív reformok folytatására a jövő évi kormányváltás után, leszögezte: a következő kormány felelőssége lesz, hogy végigvigye a józan észen alapuló, takarékos és a fejlődésre tekintő gazdaságpolitikát, amelynek nagyon sok pozitív visszajelzése van a világban. Nem szabad letérni a józan ész alapú pályáról – mondta Bajnai.
A miniszterelnök a válságjelenségek okait elemző és a kilábalás útjait vázoló előadásában kifejtette: a globális válság – amely Magyarországot az átlagosnál súlyosabban érintette – minden országnak testre szabott üzenetet hordozott; „a mi feladatunk, hogy megértsük ezt az üzenetet és reagáljunk rá érdemben”. Megítélése szerint Magyarország azért került válságba és veszítette el közép-európai vezető szerepét, mert a vezető pártok rossz kompromisszumot kötöttek egymással: a szavazatokért folyó küzdelemben a hamis realizmus győzött, elhalasztották a lényegi reformokat, az ország eladósodottságát növelve felélte a jövőjét. Kifejtette, hogy a kormánya által kezdeményezett átalakítások mögött egy társadalomfilozófia húzódik: véget kell vetni annak, ami Magyarországot mélyebbre húzza, hogy a részérdekek kormányozzanak az összérdek helyett. Az együtt nevetünk és együtt sírunk elvét kell érvényesíteni, olyan országra van szükség, amely közös teljesítményére büszke és abból ad mindenkinek – mondta Bajnai.
Magyarországon a jelek szerint érzékelhető fordulat történik ezekben a hetekben-hónapokban. A forint erősödött, az országcsőd-kockázati mutatók harmadukra, tavasz óta 6-ról 2 százalékra csökkentek, az ország 8-9 hónap után képes volt visszatérni a pénzpiacokra, eurokötvényt jegyeztetni. Magyarország ismét népszerű a befektetők körében – állapította meg. Bajnai Gordon szerint Magyarországon politikai és lelki válság is van. Utalt rá, hogy rendkívül megerősödtek a szélsőségek, paramilitáris, protofasiszta csoportok masíroznak, másokat megfélemlítve. Azt mondta, az országnak olyan jelenségekkel kell szembenéznie, amilyenekre régóta nem volt példa és amelyekkel határozottan le kell számolni.
Szerinte Magyarországon a következő 10-20 évben a legnagyobb probléma a roma népesség integrációja lesz. Ennek megoldása nélkül az ország nem lesz képes fenntartható módon fejlődni, a jövendő kormányoknak ezzel folyamatosan foglalkozniuk kell.
A Szlovákiában élő magyar kisebbség kérdése kapcsán közölte: Magyarország nem a feszültség öncélú élezését keresi, hanem olyan megoldásra törekszik, amely „az európai normák zubbonyába kényszeríti a szlovákiai nyelvtörvényt”.
Kitüntetések, találkozások
A New York-i főkonzulátuson rendezett találkozó végén a miniszterelnök állami kitüntetést nyújtott át Charles Gati magyar származású politológusnak, aki egy hete ünnepelte 75. születésnapját. A washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzora a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át, amelyet a kelet-közép-európai történelem kutatása terén végzett munkássága és tudományos életútja elismeréseként kapott. Bajnai Gordon méltatta, hogy Gati egyfajta hídszerepet tölt be az amerikai és a magyar politika között, ma is aktívan segíti azt a viszonyrendszert, amely Magyarország szempontjából meghatározó. A miniszterelnök hétfőn találkozott George Sorossal és Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövettel is.
origo.hu
Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!
