A jelnyelv önálló, természetes nyelvként való elismerésének azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek jelentős része számára nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt és írott magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze – hangsúlyozta a politikus. A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető-, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését.
Kitért arra, hogy Magyarország 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely számos, a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget ró az országra. Hozzáfűzte: az egyezmény kimondja, hogy a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is, és a részes államok kötelezettségévé teszi a jelnyelvi tolmácsoláshoz való hozzáférés feltételeinek megteremtését. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kitért arra, hogy a javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai munka előzte meg.
Korózs az elmúlt időszak modellprogramjai, szakmai fejlesztései mára eljutottak arra a pontra, hogy további fejlődésük, egységes és működőképes rendszerré válásuk csak egy átfogó, konzisztens jogi szabályozás támogatásával valósítható meg. Egy olyan törvény megalkotására van szükség, amely biztosítja a hallássérült és siket-vak embereket megillető nyelvi kommunikációs jogokat – fűzte hozzá. A törvényjavaslat vitájában részt vett a maga is hallássérült Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, akinek jelnyelvi tolmács fordította a felszólalásokat.
(MTI)
origo.hu
A magyar vasút halálos napja: délig három végzetes ütközés történt
