Az egyeztetést Földi Gyula, a Mátraterenyével szomszédos Mátranovák polgármestere hívta össze. A 26 településvezető többsége hozzászólásában a jó levegőt, a nyugalmat és a turisztikát féltette a beruházástól, de volt olyan vélemény is, miszerint éppen munkahelyet kell teremteni ahhoz, hogy egy település megtartsa a lakóit, és még mások is odaköltözzenek.
A polgármesterek emellett a közúti szállítást ellenezték, és felvetették, hogy a döntően szénnel működő erőmű helyett inkább geotermikus, szél- vagy naperőműben látják a jövőt. Farkas Tamás, a beruházást tervező Első Nógrádi Erőmű (ENE) Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen elmondta: szeretnék vasútra terelni a szállítást, ez sokkal olcsóbb is lenne, és tárgyalnak a MÁV-val. Közölte, hogy az engedélyeztetési eljárás még nem kezdődött el, nem készült még hatástanulmány sem, az előzetes vizsgálati dokumentációt beadták a környezetvédelmi felügyeletnek. Szólt arról, hogy a tervezett technológia ma a világon elérhető legkorszerűbb, és az erőmű valóban jelent bizonyos terhelést a környezetre, de nem lesz káros a szervezetre, a szintek az egészségügyi határérték alattiak.
Dallos György, a környezetvédelemmel foglalkozó és a beruházás ellen tiltakozó WWF Magyarország munkatársa viszont arról beszélt, hogy sokkal több szennyezőanyag van, mint amennyinek egyáltalán mérik a határértékét Magyarországon. A megbeszélésen a szervezők egy korábban működő külszíni bánya helyszínén készült, elriasztó fényképeket, valamint „A hörgők és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti halálozás területi eloszlása 1986-1997” című statisztikai ábrákat adták körbe. A Mátraterenye külterületére tervezett, 20 százalékban biomasszával, nagyobbrészt nógrádi és borsodi szénnel működő 49,9 megawattos erőmű a tervek szerint 2013-ban készül el, és kapcsolódik az országos villamoshálózatra.
Mátraterenyén a szeptember 6-i népszavazás hat szavazat híján érvénytelen lett. Az 1.590 választásra jogosult közül 790-en szavaztak: 711-en igennel, 79-en nemmel válaszoltak arra a kérdésre, egyetértenek-e azzal, hogy megépüljön az erőmű. Így a falu képviselő-testülete dönt majd arról, hogy ipari területté nyilvánítja-e a beruházás céljára megvásárolt területet. Az erőműhöz az engedélyt azonban az engedélyeztetési folyamat végén az Energiahivatal adhatja meg, várhatóan 2010 második felében.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.