Sukorói botrány: létrejöhet a vizsgálóbizottság

Támogatta a sukorói beruházással kapcsolatos kormányzati felelősség feltárását célzó parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén. <br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/660821" target="_blank"><strong>• Pitiáner dolognak tartja a sukorói botrányt Veres János?</strong></a> <br /><a href="http://mno.hu/portal/662845" target="_blank"><strong>• Miért titkolózott a kormányfő a sukorói beruházásról?</strong></a> <br /><a href="http://mno.hu/portal/662994" target="_blank"><strong>• Fidesz: porhintés és szemfényvesztés zajlik a sukorói ügyben + Videó</strong></a>

A Cser-Palkovics András (Fidesz) által jegyzett határozati javaslat sajtóhírekre és a Központi Nyomozó Főügyészség félmilliárdos hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozására hivatkozva kezdeményezi a vizsgálóbizottság felállítását a King’s City elnevezésű turisztikai projekt ügyében. A javaslat szerint a vizsgálatnak különösen a földcserékkel, az ingatlanok értékével, illetve azok feltűnően nagy különbségével, a pályázattal, továbbá a King’s City kiemelt beruházássá minősítésével kapcsolatos kérdésekre kell választ keresnie.

Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége akként módosította a határozati javaslatot, hogy abból kikerült a Bajnai Gordon miniszterelnök és Veres János volt pénzügyminiszter közti „pénzügyi összefonódásra” irányuló kérdés, továbbá a nyolctagú vizsgálóbizottságban az egy-egy SZDSZ-es, illetve kereszténydemokrata képviselő mellett nem három, hanem négy szocialista és nem három, hanem két fideszes képviselő lesz, a bizottság megbízatása pedig nem feladatának elvégzéséig, hanem legfeljebb 90 napig tart. A határozati javaslat indoklása szerint Veres János pénzügyminiszterként előkészítette az új vagyontörvényt, mely „lehetőséget ad a verseny nélküli földcserére”, továbbá az Országgyűlés tavaly „kiterjesztette a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra, mint a kaszinóüzemeltetés és a kapcsolódó vendéglátó-komplexumok kiépítése”.

A földcserével kapcsolatban a határozati javaslat indoklása azt tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. „kiugró – 430,5 forintos – négyzetméterenkénti áron számította be Joav Blum albertirsai és pilisi telekegyüttesét, miközben az MNV Zrt. jogelődje 2006-ban 19,82 forintért adott le hasonló, szintén az M4-es nyomvonalába eső monori földeket”. Továbbá a határozati javaslat indoklása szerint az óriáskaszinó alapítására a pénzügyminiszter által meghirdetett pályázatot „Joav Blumon kívül másnak nem volt lehetősége megnyerni”. A sukorói beruházással kapcsolatos kormányzati felelősséget vizsgáló bizottság felállításáról az Országgyűlés plenáris ülése határoz majd.

(MTI)