A külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt és hatásait ismertette Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnöke és Váradi Tibor vajdasági jogászprofesszor. A belgrádi parlament augusztus 31-én fogadta el a jogszabályt, amely azóta hatályba is lépett. Pásztor István elmondta, hogy a szerbiai nemzeti kisebbségek önrendelkezésének szempontjából fontos törvény tükrözi az elmúlt 20 év erőfeszítéseit. Úgy fogalmazott, „a törvény elfogadása egyik biztos jele annak is, hogy a vajdasági magyar politizálás aránylag jó kondícióban van”, hozzátéve, reális esély van arra, hogy a következő két hétben a Vajdaság jogállását szabályozó alaptörvény, az úgynevezett vajdasági statútum és a hozzá kapcsolódó hatáskört szabályozó törvény a szerb parlament elé kerüljön.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény előírja, hogy négy hónapon belül össze kell állítani a nemzetiségi választói névjegyzéket. Ez adhat súlyt a vajdasági magyar politizálásnak, ez az egész határon túli magyar politizálás számára fontos, nem csak nekünk, „össznemzeti sikertörténet” lehet – jelentette ki Pásztor István, hangsúlyozva, hogy a vajdasági magyarság szempontjából „köztes lépésnek” tekinthető törvény Szerbia érdeke is, mert javíthat nemzetközi megítélésén. Ezenkívül „a szlovák és a román viszonyrendszerben is felmutatható, mint megvalósítható megoldás” – mondta.
A VMSZ elnöke közölte: tárgyalt Borisz Tadics szerb köztársasági elnökkel arról, hogy szerb és magyar történészekből álló bizottság jöhetne létre azoknak a tömeggyilkosságoknak a kivizsgálására, amelyeket 1944–1945-ben szerb fegyveresek követtek el vajdasági magyarok ellen. Pásztor István hangsúlyozta, hogy ezzel „a magyar–szerb viszonyrendszerben a megbékélés alapját” lehetne megteremteni. „Ha ez sikerülne, hihetetlenül fontos lenne a mi közösségünk számára, és követendő példa lehetne” – tette hozzá.
Váradi Tibor elmondta, hogy a nemzetiségi törvény hosszú előkészítő munka után született meg, 2002 óta legalább 29 törvénytervezet készült. Hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közvetlen megválasztásához legalább 118 ezer vajdasági magyarnak kell feliratkoznia a vajdasági magyarok választói névjegyzékébe. A törvényt ismertetve elmondta, hogy a megválasztandó MNT-nek véleményezési és javaslattétel mellett döntéshozatali joga is lesz. Példaként említette, hogy a magyarok által is lakott helységnevek magyar változatát az MNT állapítja meg, és ez hivatalos lesz a szerb megnevezés mellett. Kiemelte, hogy azoknak az oktatási, nevelési intézményeknek, ahol magyar nyelven oktatnak, az MNT kérésére az állami szerveknek át kell adniuk az alapítói jogokat. „Ez tényleges autonómia” – jelentette ki Váradi Tibor. Ezeknek az intézményeknek a fenntartásához költségvetési garancia is jár, de „jogértelmezésnek kell majd eldöntenie, mit is garantál a törvény”.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke pártja, a Fidesz álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy „a vajdasági magyarok az elsők 20 éves összehasonlításban, akik ennek a törvénynek a formájában kivívták a kulturális autonómiát, mint ahogy az első autonómiakoncepciót is a vajdasági magyarok fogalmazták meg a7 1990-es évek legelején”. Elmondta, hogy a törvény „nagymértékben járulhat hozzá ahhoz, hogy a vajdasági magyarságnak jövője legyen. Szerbia is azt demonstrálja a törvénnyel, hogy megértette, nem a kisebbségek léte jelent instabilitást, hanem a kisebbségek jogainak megtagadása”. Kozma József, a bizottság szocialista alelnöke nemzetpolitikai sikerként értékelte a törvényt, amely „a jövőbeni nagyobb eredményeket alapozhatja meg” a térségben.
(MTI)
origo.hu
Magyarországon replikázik a spanyol kormány, féltik a melegjogokat
