Tállai András (Fidesz) felszólalásában úgy vélte, hogy egy kormányzati ciklus utolsó évi költségvetésének kellene a legjobbnak lennie. A nyolc év alatt az MSZP-kormány most nyújtotta be a „legelfogadhatatlanabb, legveszélyesebb” költségvetését – jelentette ki. A kormány tevékenységét összefoglalva azt mondta: a hét és fél év alatt az államadósság nagysága közel 20 ezer milliárd forintra növekedett, mindemellett Magyarország több hitelt vett fel, mint a Kádár-korszakban összesen. Közölte: a kormány világrekordot állított fel abban, hogy hány új adónemet vezetett be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy minden évben közel ezer milliárd forint állami vagyont adott el a kormány. Beszélt arról, hogy 2002 óta a munkanélküliség folyamatosan növekedett Magyarországon, és mára több mint félmillióan keresnek munkát. Ez a költségvetés a kormány politikai teljesítményének költségvetése, amit az emberek nem tudnak elfogadni – jelentette ki. Katona Tamás államtitkár válaszul közölte: a hét és fél év alatt 30 százalékkal nőtt a reálkeresetek mértéke.
Az MSZP-frakció támogatja a költségvetést
Tukacs István (MSZP) azt emelte ki, hogy Magyarországra a válság után visszatért a befektetői bizalom. Véleménye szerint a költségvetés bizalmat kelt, ha az Országgyűlés elfogadja azt. A büdzsé kockázataként nevezte meg, hogy az erősebb gazdasággal rendelkező országok hiteleket szívhatnak el, ami szerinte nem túl jó Magyarországnak. Elmondta, hogy a szocialista frakció támogatja a tervezetet, azonban kritikusan viszonyul annak jó néhány eleméhez, mint például a gyermekétkeztetés normatívájának csökkentéséhez.
„A legnyomorultabbak helyzete tovább romlik”
Béki Gabriella (SZDSZ) véleménye szerint a költségvetés reális annyiban, hogy nem osztogat. Feszesen tartja azokat a hiánycélokat, melyeket kitűzött – tette hozzá. Feltette azonban a kérdést: felelős-e egy olyan költségvetés, amelynek hatására a legnyomorultabbak helyzete tovább romlik? Hozzátette: van a magyar társadalomban egy elég széles réteg, melynek már nincs tovább hova lecsúsznia. Miközben Magyarország elsőként fogadta el a jelnyelvi törvényt, aközben brutális megszorításokat tartalmaz a költségvetés a fogyatékossággal élő emberek számára – fogalmazott. Elmondta, hogy a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatási rátája különösen alacsony Magyarországon, emellett pedig foglalkoztatási támogatásukra mindössze 45 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetésben. A fogyatékossággal élők számára jelentős támogatásmegvonás szerepel a tervezetben a közlekedési támogatások fejezetnél is – közölte. A büdzsé negatívumának nevezte azt is, hogy a szociális normatívákban átlagosan tízszázalékos a csökkentés. Rámutatott arra, hogy az egészségügyi minisztérium összevonta és jelentősen csökkentette a házi segítségnyújtást, az időskorúak nappali ellátását és a szociális étkeztetésre fordítható normatívát. Ez a csökkentés elfogadhatatlan – jelentette ki. Mint mondta, a bölcsődei normatíva is mérséklődik tíz százalékkal jövőre. Közölte: a módosító indítványok elfogadásától teszi függővé, hogy támogatja-e a költségvetési javaslatot.
A költségvetés az MSZP–SZDSZ-kormány nyolc évének kivonata
A fideszes Tasó László arról beszélt, hogy a büdzsé az MSZP–SZDSZ-kormány elmúlt nyolc évének hiteles kivonata. Benne van „a 2002-es tisztátalan eszközökkel elnyert választás gőgje, (...) a kioktató, lekezelő bankárszellem, a hazugság, cinkosság és cinizmus” – fogalmazott. Szerinte ez a költségvetés az erőseket támogatja, a gyengéket sújtja, és érzéketlen a valóságra. Kitért arra, hogy az önkormányzatokat eltérően érinti a normatívaelvonás, van ahol érintőleges a hatás, máshol feladatok ellátása marad majd el. A büdzsé nem támogatja a munkanélküliség kezelését, s azokat a programokat folytatják, amelyekről a kabinet is tudja, hogy értelmetlenek – jegyezte meg.
Drámai támogatáscsökkentés a vízügyi igazgatóságoknál
Katona Kálmán (független) azt tette szóvá, hogy drámai csökkenés várható a vízügyi igazgatóságok költségvetésében. A vízkárelhárítási létesítmények karbantartására 2,5 milliárd forintot kellene fordítani, a büdzsében azonban csak 1 milliárd szerepel – mondta. A személyi és dologi kiadások közötti aránytalanság azt jelenti, hogy nincs meg a helyi szakértelem a védekezésnél, ami egy esetleges árvíznél kiemelt veszélyt jelent – mutatott rá.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.