A bizottság az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézte: a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf 2007 januárjában panasszal fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK), sérelmezve a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását, valamint azt, hogy a téren szolgálatot teljesítő rendőrök megakadályozták, hogy a biztonsági kordon mögötti területre belépjen. Mint írták, a rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, és kérésre sem közölték nevüket és azonosítószámukat. A rendőrök úgy vélték, azzal, hogy a lezárt területre nem engednek be valakit, nem intézkednek, csak „útbaigazítják” a járókelőket. A bizottság álláspontja szerint azonban a rendőrségi törvény értelmében intézkedésnek minősül, ha a rendőr egy területet lezár és/vagy megakadályozza, hogy valamely lezárt területre valaki belépjen, emellett a Kossuth tér lezárására vonatkozó vezetői intézkedés jogsértő.
Kádár András Kristóf panaszában felhívta a figyelmet arra: a rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott-tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül biztosítható-e, vagyis szükséges és arányos-e az adott intézkedés. A BRFK megismételt eljárásban, csak részben, az azonosító jelvény hiánya, illetve a rendőrök adatai megadásának elmaradása miatt adott helyt a panasznak.
A döntés ellen benyújtott fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azzal utasította el, hogy a területlezárás ellen nincs helye panasznak. A Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a döntéssel szemben. A Fővárosi Bíróság azonban elutasította a keresetet, azzal érvelve, hogy a lezárás „belső” rendőri utasításnak minősül, amely önmagában panasz tárgyává nem tehető, és a bíróság által sem vizsgálható felül. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság 2009. szeptember 8-án kelt döntésében kimondta: a Kossuth tér lezárása, mint személy- és létesítménybiztosítási intézkedés ellen jogorvoslatnak helye van, és az ORFK-nak az új eljárásban, a panasz érdemi vizsgálata során arra kell majd választ adnia, hogy a Kossuth tér lezárása, vagyis az elrendelt létesítménybiztosítási intézkedés, illetve annak meghosszabbítása szükséges és arányos intézkedés volt-e – áll a közleményben.
(MTI)
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
