Már a középosztály biztonságát is veszélyezteti a válság

Már a középosztály anyagi biztonságát is kezdi veszélyeztetni a gazdasági válság Magyarországon, sok korábbi adakozó most támogatásért fordul a segélyszervezetekhez – mondta Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke csütörtökön Budapesten, a Nemzetközi Vöröskereszt európai humanitárius helyzetről szóló legújabb jelentésének bemutatóján.

Habsburg György szerint kritikus a helyzet, mivel egyre szűkül a Vöröskeresztet támogatók köre, miközben a segélyigények a válság miatt folyamatosan nőnek. Különösen nehéznek ígérkezik a közelgő téli időszak – húzta alá. Úgy vélte, hogy Közép-Európában egyebek közt azért súlyosabb a válság szociális hatása, mint nyugaton, mert kevesebben rendelkeznek pénzügyi megtakarításokkal, így állásuk elvesztése esetén sokan azonnal kilátástalan helyzetbe kerülnek. Bár Nyugat-Európában ebből a szempontból jobb a helyzet, az utóbbi évben ott is megnőtt a segélyszervezetek szerepe: a Spanyol Vöröskereszt például közel félmillió embernek biztosít napi élelmet – emelte ki Habsburg György.

Matthias Schmale, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Föderációjának (IFRC) főtitkár-helyettese arról számolt be, hogy a gazdasági válság szociális következményei Európában és Közép-Ázsiában sokkal súlyosabbak, mint várták. A válság aránytalanul keményen érinti a szegényeket, az időseket, a pályakezdőket, valamint az egyszülős és sokgyermekes családokat – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy egyre nő a bizonytalanságérzet az európaiakban, aminek elsősorban a háztartások eladósodása és a borúlátó jövőkép az oka. Ezt csak fokozza a kormányok egészségügyi és szociális kiadásainak megnyirbálása, az adók emelése. E bizonytalanság tetten érhető a mentális zavarok, az alkoholfogyasztás, az általános stressz terjedésében is – mutatott rá.

Schemale: Hiányoznak a mentőövek a válság szociális, humanitárius hatásainak enyhítésére

Az IFRC 52 európai és közép-ázsiai tagszervezetének tapasztalataiból összeállított humanitárius jelentésről elmondta: annak szerepe nem elsősorban a helyzet statisztikai számbavétele, sokkal inkább a segítségre szorulókkal napi kapcsolatban lévő segélyszervezetek benyomásainak összegzése. Egy ilyen jelentés érdeme, hogy sokkal korábban képes jelezni a változásokat, mint a hivatalos statisztikák – emelte ki. Matthias Schmale nehezményezte, hogy miközben a vizsgált 52 ország kormányai mintegy 5000 milliárd dollár összértékű mentőcsomagokkal siettek a pénzügyi intézmények segítségére, addig fájóan hiányoznak a hasonló léptékű mentőövek a válság szociális, humanitárius hatásainak enyhítésére.

Az IFRC főtitkár-helyettese aláhúzta: a legtöbb országnak – különösen az európaiaknak – igenis megvannak a pénzügyi forrásaik a válság szociális következményeinek enyhítésére. Az IFRC a jelenlegi szociálpolitikai programok olyan átalakítását sürgeti, mely révén a válság során újonnan lecsúszott rétegek is hathatós támogatást kaphatnak – összegezte Schmale.

(MTI)