Mikola: Nem tartható fenn a teljesítményelvű rendszer

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint népegészségügyi adatokra alapozva kell az egészségügyi ellátást szervezni és ehhez rendelni a finanszírozást – mondta el a politikus egy csütörtöki, budapesti egészségügyi konferencián. Rácz Jenő úgy látja, az egészségügy mély, elhúzódó, összetett válságban van, míg Tulassy Tivadar arról beszélt, hogy a magyar orvosképzés alulfinanszírozott.

A Világgazdaság napilap szervezésében megrendezett, Az egészségügy és a nemzetgazdaság címet viselő konferencián Mikola úgy fogalmazott, a következő kormányzatnak az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat megerősítése, prioritásként kezelése kell, hogy legyen a célja, feladata. Az ágazati finanszírozásról szólva azt mondta, a teljesítményelvű rendszer nem tartható fenn, mert véleménye szerint egy költségvetési intézménynek kiszámítható pénzügyi háttér kell, ami szerinte csak a bázisfinanszírozással lehetséges.

Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc-kórház főigazgatója úgy vélte, az egészségügy mély, elhúzódó, összetett válságban van. Ha a kutatások szerint az egyén számára az egészség, az egészségügy a legfontosabb, akkor egyik kormány sem engedheti meg azt, hogy számára ne legyen az – vélte. A volt egészségügyi miniszter kitért arra, hogy az egészségipar több GDP-t termel, mint amennyit felhasznál, és nem elhanyagolható az sem, hogy jelentős munkahelyteremtő képességgel bír, amit ki kell használni, hiszen ez a fajta iparág a gazdaság egyik motorja lehet.

A hazai orvosképzés alulfinanszírozott

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora is úgy vélte, hogy az oktatás és az egészségügy fejlesztése nélkül nem lehet kilábalni a válságból. Mint mondta, az orvosegyetemek ennek a kettőnek a jó példái lehetnek, ha meghagynák az egyetemek autonómiáját, és az általuk végzett gyógyítást összehangolnák a többi, nem egyetemi klinika, egészségügyi intézmény ellátásaival. Míg a többi orvosi egyetemmel rendelkező városban, például Szegeden, Pécsett megtörtént az ellátás „összefésülése” a nem klinikai ellátókkal, addig Budapesten erre húsz éve nincs esély, aminek – véleménye szerint – politikai okai vannak. Úgy vélte, ma az állam mint megrendelő és finanszírozó nem tudja felmérni, hogy mennyi orvosra, jogászra vagy közgazdászra van szükség. Az állami fenntartású orvosegyetemeket nézve a lakosságszámra vetített éves orvosképzés messze elmarad a Magyarországnál fejlettebb országokhoz képest.

Szerinte a magyar orvosképzés alulfinanszírozott, mint mondta, egy orvos egyéves képzésére az állam nagyjából 1 millió 300 ezer forintot biztosít, azonban, ha ezek az intézmények „piacra viszik” az átadható tudást, a térítéses képzésért egy külföldi diák 11 ezer eurót fizet. Tulassay ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Rektorként abban lennék érdekelt, hogy kevés magyar hallgató jöjjön az egyetemre, hogy a kapacitást majdnem kétszeres finanszírozással tudjuk működtetni. De ezt nem tesszük” – fogalmazott, hozzátéve azonban, az orvosegyetemek kénytelenek növelni a külföldi hallgatók létszámát, hogy a magyar diákok képzésének hiányzó részét fedezzék.

(MTI)