„Egy liberális diktatúrának leszünk lassan az áldozatai”

A demokrácia célnak tartja az embert, míg a diktatúra eszköznek használja fel – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Veszprémben, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület fórumán. Ugyanitt Schmidt Mária arról beszélt, hogy egy társadalom összetartó erejét az adja, milyenek a kisközösségei. Márfi Gyula szerint veszélyeket hordoz az is, ha a szabadságot túladagolják.

MNO
2009. 11. 19. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az összejövetelen azt a könyvet mutatták be, illetve adták át mintegy hatvan veszprémi általános és középiskola képviselőjének, könyvtárosának, amelyben az 1956-os forradalom veszprémi résztvevőinek, szemtanúinak a visszaemlékezéseit, illetve a megtorlás éveiről szóló írásokat gyűjtötték egybe. Navracsics szerint a kötetből megtudható, hogy milyen körülmények határozták meg akkoriban az egyéni sorsokat, milyen értékekhez ragaszkodva döntött a „hétköznapi ember”, de megtudható az is, mi történt a magyar szocializmus hétköznapjaiban Veszprémben és környékén. Ahhoz, hogy az utókor tapasztaltabb és tanultabb legyen, elengedhetetlen az ilyen könyvek megjelentetése – fogalmazott a Fidesz vezető politikusa.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: egy társadalom összetartó erejét az adja, hogy milyenek a kisközösségei. Azok összetartó erejét pedig az asszonyok, a nők adják – vélekedett, megjegyezve: ők ennek a könyvnek a hősei is. A nemzeti emlékezet az ilyen történetekből áll össze – hangsúlyozta, utalva arra is, hogy ezek alapján a „történetíró kénytelen lesz kiigazítani a hazugságait”. A XX. századról ugyanis legtöbbször hazugságokat tanítottak nekünk – fogalmazott a főigazgató. Szerinte az 1956-os forradalom azért volt, mert 1945-től 1956-ig ezt a társadalmat és annak minden polgárát a rendszer üldözte, megalázta, el akarta venni az identitását, a hitét, az életlehetőségét, a családjába és a barátaiba vetett bizalmát, s a magyar társadalom ezt nem tűrte. Schmidt szerint ebből a politikának „sok tanulságot érdemes levonnia”, például azt is, hogy a magyar társadalommal sokáig mindent meg lehet tenni, aztán „van egy pont, amikor kiderül, hogy mindenért fizetni kell”. Tehát nem érdemes a tűréshatárig elmenni – tette hozzá.

Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek szerint Magyarországon „egy liberális diktatúrának leszünk lassan az áldozatai”, mert veszélyeket hordoz az is, ha a szabadságot túladagolják. Huszár Józsefné, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnöke elmondta: 2006-ban az 1956. december 6-i veszprémi nőtüntetés 50. évfordulója tiszteletére hirdették meg a pályázatot a forradalomban részt vevők, szemtanúk visszaemlékezéseinek a megírására. Az ötven pályamű közül tizennyolc került be az Ifjúságunk sötét gyöngyszemei – Veszprém megyei emberek visszaemlékezései a terror éveire című kötetbe – mondta. Természetesen a könyvben nem szereplő írásokat is megőrzik – mondta az egyesületi elnök.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.