Az összejövetelen azt a könyvet mutatták be, illetve adták át mintegy hatvan veszprémi általános és középiskola képviselőjének, könyvtárosának, amelyben az 1956-os forradalom veszprémi résztvevőinek, szemtanúinak a visszaemlékezéseit, illetve a megtorlás éveiről szóló írásokat gyűjtötték egybe. Navracsics szerint a kötetből megtudható, hogy milyen körülmények határozták meg akkoriban az egyéni sorsokat, milyen értékekhez ragaszkodva döntött a „hétköznapi ember”, de megtudható az is, mi történt a magyar szocializmus hétköznapjaiban Veszprémben és környékén. Ahhoz, hogy az utókor tapasztaltabb és tanultabb legyen, elengedhetetlen az ilyen könyvek megjelentetése – fogalmazott a Fidesz vezető politikusa.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: egy társadalom összetartó erejét az adja, hogy milyenek a kisközösségei. Azok összetartó erejét pedig az asszonyok, a nők adják – vélekedett, megjegyezve: ők ennek a könyvnek a hősei is. A nemzeti emlékezet az ilyen történetekből áll össze – hangsúlyozta, utalva arra is, hogy ezek alapján a „történetíró kénytelen lesz kiigazítani a hazugságait”. A XX. századról ugyanis legtöbbször hazugságokat tanítottak nekünk – fogalmazott a főigazgató. Szerinte az 1956-os forradalom azért volt, mert 1945-től 1956-ig ezt a társadalmat és annak minden polgárát a rendszer üldözte, megalázta, el akarta venni az identitását, a hitét, az életlehetőségét, a családjába és a barátaiba vetett bizalmát, s a magyar társadalom ezt nem tűrte. Schmidt szerint ebből a politikának „sok tanulságot érdemes levonnia”, például azt is, hogy a magyar társadalommal sokáig mindent meg lehet tenni, aztán „van egy pont, amikor kiderül, hogy mindenért fizetni kell”. Tehát nem érdemes a tűréshatárig elmenni – tette hozzá.
Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek szerint Magyarországon „egy liberális diktatúrának leszünk lassan az áldozatai”, mert veszélyeket hordoz az is, ha a szabadságot túladagolják. Huszár Józsefné, a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület elnöke elmondta: 2006-ban az 1956. december 6-i veszprémi nőtüntetés 50. évfordulója tiszteletére hirdették meg a pályázatot a forradalomban részt vevők, szemtanúk visszaemlékezéseinek a megírására. Az ötven pályamű közül tizennyolc került be az Ifjúságunk sötét gyöngyszemei – Veszprém megyei emberek visszaemlékezései a terror éveire című kötetbe – mondta. Természetesen a könyvben nem szereplő írásokat is megőrzik – mondta az egyesületi elnök.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.