A Népszava keddi számában Sziebert György, a társaság jogi igazgatója azt mondta: a belső vizsgálat által feltárt esetekben jogászaik szerint a „jó erkölcsbe ütköző” kifizetések történtek, mert a megállapodások jelentős többletjuttatást tettek lehetővé a BKV kárára és a munkavállalók javára.
Magyarázata szerint a cég a belső ellenőrzése által még szeptemberben feltárt, a közlekedési társaság számára „súlyosan előnytelennek” minősített szerződések, illetve megállapodások alapján történt kifizetésekről van szó. A több tucat eset közös jellemzője, hogy az elmúlt években az érintettek munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és ezek a megállapodások minden esetben a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a BKV kárára, de a munkavállalók javára.
A BKV keddi közleményében kitér arra, hogy esetek között akad olyan – nem is egyedülálló példa –, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető – ismét néhány hónap eltelte után – közös megegyezéssel távozott a vállalattól; a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás – végkielégítés nélkül – így egy évi átlagkeresetre nőtt.
A BKV a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetleveleiben a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv előírásaira hivatkozva annak megállapítását kéri, hogy a vonatkozó kifizetések, illetve azok egy meghatározott része „jó erkölcsbe ütközőek” voltak. Ha ezt megállapítja a bíróság, a közlekedési társaság polgári peres úton követeli az összeg, illetve annak kamatainak visszafizetését. A 31 esetben „jó erkölcsbe ütköző”, a BKV által vitatott kifizetések összértéke akár a 100 millió forintot is meghaladhatja – zárul a közlekedési társaság közleménye.
(Népszava/MTI/MNO)
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
