Hatezer szavazat, amely megváltoztatta a történelmet

Csupán hatezer szavazaton múlt, hogy nem a parlamenti választások előtt került sor a köztársasági elnök megválasztására Magyarország történetének első népszavazásának eredményeképpen. Az 1989. november 26-án megtartott négykérdéses népszavazáson az igenek kerültek fölénybe, amelyet akkor egyfajta főpróbának szántak az 1990-es országgyűlési választások előtt a pártok.

1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Az érvényes 4 297 751 szavazatból az „igen” szavazatok száma: 2 151 926 (50,07 százalék), a „nem” szavazatok száma 2 145 825 (49,93 százalék) volt. 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Az érvényes 4 310 999 szavazatból az „igen” szavazatok száma 4 101 958 (95,15 százalék), a „nem” szavazatok száma 209 041 (4,85 százalék) volt. 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról? Az érvényes 4 314 550 szavazatból az „igen” szavazatok száma 4 114 994 (95,37 százalék), a „nem” szavazatok száma 199 556 (4,63 százalék) volt. 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Az érvényes 4 285 604 szavazatból az „igen” szavazatok száma 4 068 420 (94,94 százalék), a „nem” szavazatok száma 217 184 (5,07 százalék) volt.

Ezzel egyúttal meghiúsult az 1990. január 7-ére tervezett közvetlen köztársaságielnök-választás. Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza, vagy közvetlenül válasszák-e meg, egy másik népszavazáson döntöttek, amit 1990. július 29-ére írtak ki, az azonban az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.