Az 1989-es őszi népszavazás és kampány volt az újjászülető magyar demokrácia első voksolásos erőpróbája. A népszavazást az ellenzéki kerekasztal négy pártja, a Fidesz, az FKGP, az MSZDP és az SZDSZ kezdeményezte. Az első kérdés a rendszerváltás utáni helyzet tisztázását szolgálta, majd a pártállami diktatúra lebontását segíteni hivatott három kérdés következett.
A szavazólapon az alábbi kérdéseket kellett megválaszolni:
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról? Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az utolsó három kérdésről az Országgyűlés 1989 őszén döntött, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket.
A köztársasági elnök körül volt a harc
Igazi politikai küzdelem csak az első kérdés körül bontakozott ki. A köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdéssel az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés egy pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra.
A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen” szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon. Az MDF, amely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában.
Győztek az „igenek”
Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, amely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek. A népszavazást 1989. november 26-ára írták ki, ahol mind a négy kérdésben győzött az „igen”. A szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03 százaléka vett részt.
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Az érvényes 4 297 751 szavazatból az „igen” szavazatok száma: 2 151 926 (50,07 százalék), a „nem” szavazatok száma 2 145 825 (49,93 százalék) volt. 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? Az érvényes 4 310 999 szavazatból az „igen” szavazatok száma 4 101 958 (95,15 százalék), a „nem” szavazatok száma 209 041 (4,85 százalék) volt. 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról? Az érvényes 4 314 550 szavazatból az „igen” szavazatok száma 4 114 994 (95,37 százalék), a „nem” szavazatok száma 199 556 (4,63 százalék) volt. 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Az érvényes 4 285 604 szavazatból az „igen” szavazatok száma 4 068 420 (94,94 százalék), a „nem” szavazatok száma 217 184 (5,07 százalék) volt.
Ezzel egyúttal meghiúsult az 1990. január 7-ére tervezett közvetlen köztársaságielnök-választás. Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza, vagy közvetlenül válasszák-e meg, egy másik népszavazáson döntöttek, amit 1990. július 29-ére írtak ki, az azonban az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.
