Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!
A győri önkormányzat szociális osztálya a Banki Hitel Károsultak Egyesületével közösen mérte fel a fizetésképtelenné vált devizahitelesek helyzetét. 60 olyan családról tudnak, ahol a forint gyengülése miatt az ingatlan ma már kevesebbet ér, mint a rá felvett kölcsön. Az érintettek feje felől csak azért nem árverezik el a házat vagy lakást, mert október végétől márciusig tilos a kilakoltatás a városban.
Az önkormányzathoz mennek segítségért
– A városházára jönnek segítségért a devizahitelesek, több alternatívát szeretnének – vázolta a kialakult helyzetet a hírTV-nek Győr alpolgármestere. Egyesek az önkormányzat tulajdonába szeretnék helyezni ingatlanukat, majd azt visszabérelnék – mondta el Somogyi Tivadar. Mások kamatmentest kölcsönt szeretnének felvenni a helyhatóságtól. A harmadik felvázolt lehetőség, hogy eladják a lakást az önkormányzatnak, és meglátják, hogy mi lesz – tette hozzá a fideszes politikus.
A győri önkormányzat azonban nem vesz lakásokat, ahogy a többi nyugat-dunántúli település sem. A joguk meglenne hozzá, a parlament nyáron fogadta el azt a törvénymódosítást, amely elővásárlási jogot adott az önkormányzatnak a lakóingatlanok árverésén. A helyhatóság akkor élhet elővásárlási jogával, ha az adósnak adja bérbe a házat vagy a lakást. A jogszabályváltozást előterjesztő kormány abban bízik, a válság enyhülésével a bérlővé vált tulajdonosok egy része visszavásárolja majd az ingatlant az önkormányzattól.
– Ez egy nagyon nehéz és kényes döntés az önkormányzatok számára, semmilyen olyan eszközzel nem bírunk, amivel ezt a problémát megoldjuk – mondta el a Hír Televíziónak Mosonmagyaróvár alpolgármestere. Olyan kérdések merülnek fel, hogyha egyet megvásárolunk, akkor mi lesz a többivel, hiszen annyi nehéz helyzetbe került család lehet, amelyet az önkormányzatok költségvetés egyszerűen nem bír el – fogalmazott Nagy István. Az előkészítetlen kormányzati háttér miatt nem tudják ezt bevállalni az önkormányzatok, így Mosonmagyaróvár sem – fejezte be gondolatát a fideszes politikus.
Az önkormányzatok attól tartanak, a kilakoltatási moratórium feloldásával sok devizahiteles család kerül utcára. A nagyobb városokban bővítették a krízisszállókat, hogy ne váljanak hajléktalanná azok a családok, amelyek feje fölül elviszi a házat tavasszal a hitel nyújtó bank. A kormány a jövő évi költségvetés tervezetében egyébként a családok átmeneti elhelyezésére szolgáló otthonok normatíváját is csökkentette.
(hírTV)
