Paczolay Péter, az AB elnöke az ünnepség meghívójának köszöntőjében azt írta: az évfordulóra több mint húsz külföldi bíróság képviselői is Budapestre érkeznek, s a testület egykori és jelenlegi tagjai együtt ünnepelnek a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmi ágakkal, valamint az egyetemeket képviselő magyar vendégekkel. Az ünnepségen nyitóelőadást tart Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, aki 1998-ig látta el ezt a posztot.
Az államfő után többek között az osztrák, a német, az olasz, a portugál és az orosz alkotmánybíróságok elnökei is felszólalnak. Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az Országgyűlés 1989. október 19-én fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt.
A testület első öt tagját, Ádám Antalt, Kilényi Gézát, Solt Pált, Sólyom Lászlót és Zlinszky Jánost egy hónappal később, november 23-án választották meg. Négy nappal később, november 27-én az Ab tagjai megválasztották Sólyom Lászlót a testület vezetőjének. Az Alkotmánybíróság az elmúlt két évtizedben csaknem 27 ezer indítványt kapott, és mintegy hatezer érdemi döntést hozott.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
