Itallal és dohányzással kompenzálnak honfitársaink?

Tehetetlenek, kiszolgáltatottak, boldogtalanok, elégedetlenek, bizalmatlanok és visszahúzódóak. Ilyenek a magyarok? A kutatások ezt mutatják – mondta Tomka Miklós szociológus azon a presbiteri konferencián, amelyet Berekfürdőn, a Megbékélés Házában tartottak Egyházunk társadalometikai nézetei címmel.

MNO
2009. 11. 09. 19:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint száz református presbiter vett részt a Magyar Református Presbiteri Szövetség tiszántúli területi szervezetének rendezvényén, melyen Bölcskei Gusztáv köszöntőbeszédében arról szólt, hogy egyes felmérések azt mutatják, a 15 és 19 év közötti fiatalok szerint jobb lehetett ’89 előtt élni. „Szembe kell nézni a valósággal” – fogalmazott a püspök.

„Siralmas képet mutatnak a kutatások nemzetközi összehasonlításban” – folytatta a gondolatsort Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatója. A szociológus egy kutatásról beszélt, amely szerint a magyar társadalom mindenkinél reménytelenebb, még a háborús országoknál is, mindenkinél boldogtalanabb, és azt érzik az emberek, hogy saját sorsukat nem tudják befolyásolni. Szerinte a társadalom tagjai ezeket a negatív mutatókat túlórával, dohányzással és italozással próbálják kompenzálni, „ami persze még több stresszt okoz”.

Alátámasztja ezt az a felmérés is, amely szerint Magyarország 35 éve vezet a szív- és érrendszeri megbetegedések terén, ráadásul a magyarok csaknem 8 évvel élnek kevesebbet, mint például az osztrákok – folytatta. Határainkon belül is nagy az eltérés, ugyanis egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ember átlagban 5 évvel él rövidebb ideig, mint egy Győr-Moson-Sopronban lakó. A szociológus szerint ezek a negatív mutatók azért alakultak így, mert „a diktatúrában a társadalmat rákényszerítették az erkölcstelenségre, a pártrendszer szétverte azt, hogy egymásból merítsük az erőt, ezért kialakult a magánozás, valamint a közösségképződést is megakadályozta az állam a 60-as években”.

A kutatások azt is bizonyítják, hogy valamivel jobban bízunk az egyházban, mint a közintézményekben, de „a hagyományvallásnak vége van 2009-ben” – emelte ki Tomka Miklós, hozzátéve, hogy „sokkal inkább egy személyes döntés és érzés dominál már”. A hetente templomba járók a társadalom 10 százalékát teszik ki, „ez azt jelenti, hogy kisebbség vagyunk, és kisebbségből nem lehet irányítani” – fogalmazott a professzor.

(reformatus.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.