A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva Jacques Barrot igazságügyi felelős szóvivője kijelentette, hogy az erre vonatkozó eljárást világosan rögzíti a személyek Európai Unión belüli szabad mozgásáról rendelkező irányelv. Megerősítette, hogy a jogszabály szerint a tagállamok az uniós polgárok szabad mozgásához való jogát csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják, továbbá az említett okokra hivatkozó intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének.
Azt viszont az érintett tagállam nemzeti bíróságának a feladata megállapítani, hogy az arányosságot biztosították-e az adott esetben – tette hozzá. A szóvivő leszögezte: maga Barrot biztos is ezt a véleményt fejtette ki Balázs Péter külügyminiszternek ősz elején írt levelében és más hivatalos közléseiben.
Cercone nem kívánta kommentálni Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő minap napvilágot látott értelmezését, amely szerint Barrot a képviselőnek e témában írt levelére válaszolva az EP-tagnak adott igazat. Az EU illetékesei már többször jelezték, hogy Sólyom László be nem engedését elsősorban kétoldalú ügyként kezelik.
Magyar vélemény szerint viszont uniós elvek is sérültek. Néhány héttel ezelőtt a magyar kormány kötelezettségszegési eljárás indítását kérte Brüsszeltől Szlovákia ellen, amiért a köztársasági elnököt nem engedték be az országba. Arra a megkeresésre Brüsszel egyelőre még nem adott választ, csupán annyit közölt, hogy elemzi a kérést, és „megfelelő időben” válaszolni fog rá. Az uniós szabályok nem rendelkeznek külön a hivatalos személyek mozgásának biztosításáról. Még a köztársasági elnök esete is csak a szabad mozgást és tartózkodást kimondó általános szabályok alapján vizsgálható.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
