Drámai magasságba emelkedett a munkanélküliek száma – mondta el napirend előtti felszólalásában Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. A munkanélküliségi ráta 10,3 százalék, amire több mint tíz éve volt példa – tette hozzá. A Gyurcsány–Bajnai-kormány nem tudott jó gazdaságpolitikát folytatni, mivel nem tudta megfékezni a munkanélküliség növekedését – vélte a Fidesz politikusa.
Varga szerint a gazdaságpolitikának nincsenek érdemi eredményei, hanem tovább mélyítette a válságot. Egy funkciója van a kormányzásnak, hogy az MSZP-frakciót elvigye a választásokig – mondta az ellenzéki politikusa. Varga kifejtette: 1996-ban volt ilyen magas a munkanélküliség.
A Fidesz alelnöke szerint a válság mélyítése zajlik az inflációval és a forint árfolyamának romlásával, a kkv-k megszűnésével. Varga úgy látja, a számok torzítását okozhatja a KSH elnökének cseréje, ami további trükközésekhez vezethet. A legnagyobb ellenzéki párt politikusa föltette a kérdést: vajon hány embernek kell utcára kerülnie, hogy a szocialisták felismerjék, ez a politika nem mehet így tovább?
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában elmondta, hogy a gazdaságpolitikáért a kormány a felelős, de van ellenzéki felelősség is. Szerinte az ellenzék javaslatai zavart keltenek. Katona úgy látja, a válság végigsöpört a világon, ezért annak hatásai alól nem mentesülhet hazánk sem.
„A köztársasági elnök megsértése a magyar nemzet megsértését jelenti”
Salamon László (KDNP) arról beszélt, hogy az október 23-i ünnepségekkel összefüggésben „egy szocialista országgyűlési képviselő minősíthetetlen, súlyosan durva kifejezéssel” illette a köztársasági elnököt. Hivatkozott arra az alkotmányos kitételre, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A köztársasági elnök megsértése Magyarország, a magyar nemzet megsértését jelenti – mondta Salamon László. Elengedhetetlennek nevezte annak a büntető jogszabálynak a megalkotását, amely az államfő személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat szankcionálja és felszólította a kormányt és az MSZP-frakciót: határolódjon el az említett esettől.
Molnár Csaba miniszter válaszában egy 1991-es alkotmánybírósági határozatból idézett, amely szerint – összefoglalása szerint – a sérthetetlenség nem egyenlő a bírálhatatlansággal, mint minden közjogi szereplővel, az államfővel szemben is lehet bírálatot, politikai véleményt megfogalmazni, a szabad véleménynyilvánítás jegyében.
(MNO, MTI)
