Alkotmányellenes a családi pótlék megadóztatása

Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembevételét előíró rendelkezéseket és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket az Alkotmánybíróság (AB) keddi határozatában. A testület alkotmányellenesnek találta a jogalkotásról szóló törvényt is.

A testület MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

Az AB megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem volna alkotmányellenes.

A személyijövedelemadó-törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. Eszerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam. Az AB megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét.

Mint írták, az AB abból indult ki, hogy a gyermek nevelésére az alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő képességével, akiket az alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem annál kisebb – mutatott rá a testület.

Hozzátették: az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne. A testület határozatában ugyanakkor utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonásának hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.

Alkotmányellenes a jogalkotásról szóló törvény

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló törvényt, ezért azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette. Az AB határozatában megállapította, hogy a törvényalkotó a jogszabály szövegét nem hozta összhangba az alkotmány jogforrási rendszerével és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel.

Az AB szerint a jogalkotási törvény bizonyos rendelkezései nem alkotmányellenesek, de az alkotmányellenes részek megsemmisítése után a jogszabály többi rendelkezése már nem alkotna értelmezhető és alkalmazható jogszabályt. Az AB ezért a törvény teljes, de nem azonnali hatályú megsemmisítését rendelte el, elegendő időt hagyva ezzel a jogalkotónak új szabályozás megalkotására.

Az Ab-hez Ádám Antal egyetemi tanár, Salamon László országgyűlési képviselő, Szabó Máté országgyűlési biztos és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a jogalkotási törvény több rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve. Az Ab a törvény keletkezési körülményeinek vizsgálatát követően, az indítványi kérelmeknek megfelelően, rendelkezésről rendelkezésre haladva bírálta el a jogszabály támadott rendelkezéseit.

A testület határozatában – hangsúlyozva és elismerve a jogszabály megalkotásának jog- és politikatörténeti jelentőségét – megállapította, hogy a törvény jelenlegi alakjában nem az a törvény, amelynek az alkotmány szerinti, a „jogalkotás rendjéről” szóló törvénynek lennie kellene. A testület a jogbiztonságra való tekintettel jövőbeni hatállyal semmisítette meg a jogszabályt teljes egészében, a határozat szerint így a jogalkotónak megvan a lehetősége arra, hogy 2010. december 31. napjáig a megsemmisített törvény helyébe megfelelő alkotmányos szabályozást iktasson. A határozathoz Trócsányi László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

(MTI)