Az ifjúsági jogoknak is lehet majd országgyűlési biztosa

Az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának létrehozását is tartalmazza az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitája kedden kezdődött az Országgyűlésben.• Szili a kisebbségek parlamenti képviseletét sürgeti

MNO
2009. 12. 15. 12:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előterjesztők nevében felszólaló Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő közölte: az előterjesztés célja, hogy a családon és az iskolán kívüli közegben kijelölje az ifjúságot érintő állami, kormányzati és önkormányzati közfeladatokat. Úgy vélte, az ifjúsági törvény az október végén a parlamentben elfogadott nemzeti ifjúsági stratégia egyik „alpontja” lehet. Hozzátette: a törvényjavaslat összefoglalja azokat a közfeladatokat, amelyeket jelenleg is ellát az önkormányzat, az állam, de új feladatokat is kijelöl.

Török elmondta, hogy a javaslat feladatokat határoz meg az Országgyűlésnek: ötévente jelentést kell elfogadnia a gyermeki jogok érvényesüléséről, figyelemmel kell kísérnie a nemzeti ifjúsági stratégia megvalósulását, illetve új intézményként létre kell hoznia az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának intézményét. Utóbbival kapcsolatban kitért arra, hogy az új ombudsman létrehozásával kapcsolatban a civil szervezetek körében is volt vita, de a törvényjavaslatban való szerepeltetése azért indokolt, mert a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladat- és hatásköre inkább „zöld” jelleget kapott.

A képviselő rámutatott: az előterjesztés a kormány feladataként szabja meg az ifjúság helyzetét és problémáit érintő törvények, kétévente ifjúsági program megalkotását. Hozzátette: a kormánynak arról is gondoskodnia kell, hogy vegyék figyelembe az ifjúsági korosztályok érdekeit az igazgatási döntéshozatalban. Török megjegyezte: a 20 ezer fő feletti településeken kötelező lesz ifjúsági bizottságot létrehozni az önkormányzatnál. Mint mondta, intézményesített párbeszédformákat kell létrehozni a gyermek- és ifjúsági ügyek képviselői és a döntéshozók, az Országgyűlés, az önkormányzatok között. Kitért arra, hogy nem elsősorban az MSZP-s képviselők (Varga László, Winkfein Csaba, Szabóné Müller Tímea) szellemi termékéről van szó, hanem civil ifjúsági szervezetek javaslatáról. A javaslat, ha elfogadják, 2011. január 1-jén lép hatályba.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.