Az ifjúsági jogoknak is lehet majd országgyűlési biztosa

Az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának létrehozását is tartalmazza az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitája kedden kezdődött az Országgyűlésben.• Szili a kisebbségek parlamenti képviseletét sürgeti

MNO
2009. 12. 15. 12:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előterjesztők nevében felszólaló Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő közölte: az előterjesztés célja, hogy a családon és az iskolán kívüli közegben kijelölje az ifjúságot érintő állami, kormányzati és önkormányzati közfeladatokat. Úgy vélte, az ifjúsági törvény az október végén a parlamentben elfogadott nemzeti ifjúsági stratégia egyik „alpontja” lehet. Hozzátette: a törvényjavaslat összefoglalja azokat a közfeladatokat, amelyeket jelenleg is ellát az önkormányzat, az állam, de új feladatokat is kijelöl.

Török elmondta, hogy a javaslat feladatokat határoz meg az Országgyűlésnek: ötévente jelentést kell elfogadnia a gyermeki jogok érvényesüléséről, figyelemmel kell kísérnie a nemzeti ifjúsági stratégia megvalósulását, illetve új intézményként létre kell hoznia az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának intézményét. Utóbbival kapcsolatban kitért arra, hogy az új ombudsman létrehozásával kapcsolatban a civil szervezetek körében is volt vita, de a törvényjavaslatban való szerepeltetése azért indokolt, mert a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladat- és hatásköre inkább „zöld” jelleget kapott.

A képviselő rámutatott: az előterjesztés a kormány feladataként szabja meg az ifjúság helyzetét és problémáit érintő törvények, kétévente ifjúsági program megalkotását. Hozzátette: a kormánynak arról is gondoskodnia kell, hogy vegyék figyelembe az ifjúsági korosztályok érdekeit az igazgatási döntéshozatalban. Török megjegyezte: a 20 ezer fő feletti településeken kötelező lesz ifjúsági bizottságot létrehozni az önkormányzatnál. Mint mondta, intézményesített párbeszédformákat kell létrehozni a gyermek- és ifjúsági ügyek képviselői és a döntéshozók, az Országgyűlés, az önkormányzatok között. Kitért arra, hogy nem elsősorban az MSZP-s képviselők (Varga László, Winkfein Csaba, Szabóné Müller Tímea) szellemi termékéről van szó, hanem civil ifjúsági szervezetek javaslatáról. A javaslat, ha elfogadják, 2011. január 1-jén lép hatályba.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.